2016. szeptember 16. 15:18 - CAFe

Marlowe, a NemShakespeare

A világ második leghíresebb gitárosa jut eszembe, a világ második legnagyobb XVI. századi angol drámaírójáról, Christopher – Kit – Marlowe-ról, aki tényleg nagyszerű volt, csak kissé peches…


Christopher Marlowe a 16. század legnagyobb angol drámaírója lehetett volna, ha nem tűnt volna fel a színházi életben egy bizonyos William Shakespeare. Ahogy Shakespeare-ről – akiről egyes irodalomtörténészek azt feltételezték, hogy nem is létezett, csak az irodalmi ambícióinak álnéven hódoló I. Erzsébet fantáziájában élt – úgy Marlowe-ról is számtalan legenda terjed. Egyházi karrierje elé állítólag italozó életmódja gördített akadályokat, a kevés róla fellelhető dokumentum alapján homoszexuális írónak tartják, kabbalista és szabadkőműves is volt. Állandóan kocsmai verekedésekbe keveredett, egy hasonló emberkedés vezetett korai halálához is.

marlowe.jpgEzen az 1585-ös, a cambridge-i Corpus Cristi Kollégiumban 1952-ben felfedezett portrén Marlowe a feltételezések szerint 21 éves

Marlowe talán legismertebb drámája a Doktor Faustus, a lelkét az ördögnek eladó Faust története – amelynek forrása egy 16. századi német népkönyv – nála jelenik meg elsőként a drámairodalomban. Persze, ezt is elhomályosította Goethe…
Marlowe-t a laikusok talán leginkább a Szerelmes Shakespeare című 1999-es Hollywood-i moziból ismerik, ott Rupert Everett alakította egy epizódszerep erejéig. És valóban, ha igazak a legendák, a két angol színházcsináló ismerte egymást, Marlowe művei pedig hatottak Shakespeare művészetére is. A filmben Marlowe segít Shakespeare-nek a Rómeó és Júlia végső formába öntésében, de ez valószínűleg csak a forgatókönyvíró fejéből pattant ki. Azonban nem kizárt, hogy Marlowe romantikus verse, a Hero and Leander hatott a világirodalom legismertebb szerelmi történetének születésére.


Hogy az irodalomtörténeti teóriákban milyen gyakran szerepel együtt Shakespeare és Marlowe, arra jó példa az úgynevezett „marloviánus” elképzelés, amely szerint Marlowe nem halt meg abban a bizonyos kocsmai verekedésben 1593-ban, hanem csak megrendezte halálát és valójában neki köszönhetjük azon költemények és drámák többségét, amelyeket az utókor Shakeapeare-nek tulajdonít.
A teóriában hívőkben az keltett gyanút, hogy a két írófejedelem születése között mindössze két hónap telt el – ami a 16. század pontatlan anyakönyvezése miatt lényegében nem jelent valódi különbséget –, Shakespeare neve pedig éppen két héttel Marlowe feltételezett halála után tűnt fel az angol színházi életben.
Az elképzelés érvényességét ugyanakkor komolyan megkérdőjelezi az a tény, hogy bár akadtak hasonlóságok Marlowe és Shakespeare művei között, stílusukban és szóhasználatukban nagyon is különbözőek voltak, arról nem is beszélve, hogy Marlowe soha nem alkotott maradandót a komédia műfajában, míg Shakespeare remekelt a műfajban.

De akad olyan megközelítés is, amely szerint Shakespeare létezett és Marlowe nem, azaz ő csak Shakespeare korai álneve volt, ezzel magyarázható, hogy a két nagy név csak váltotta egymást az angol irodalom színpadán...

16_10_07_bartok_est_alfoldi_czsugonits_gabor.JPGAlföldi Róbert
Fotó: Zsugonits Gábor 

Marlowe királydrámája, a II. Edward október 7-től Alföldi Róbert rendezésében lesz látható Budapesten. Először a Budapest Music Centerben, majd a CAFe Budapest után a Margit körúton, az Atrium Film-Színházban. A II. Edward egy gyenge uralkodó története, aki trónra lépése után a nemesség akarata ellenére hazahívja számkivetett barátját, Piers Gavestont, ez azonban nem bizonyul jó döntésnek, a franciát megölik, a királyt a tőle elhidegült királynő és az általa felemelt Mortimer segítségével először trónjától, majd az életétől is megfosztják. Azonban nem csak a történelem, a történelmi drámák is ismétlik önmagukat, így az új király, III. Edward revansot vesz Mortimeren, a felemelkedők bukásszériája folytatódik… A politika és a magánélet veszélyes keveredéséről szóló mű, a II. Edward – ez a „NemShakespeare” ahogy Ionesco „Makbettjét” is nevezte Alföldi – a CAFe Budapest programjának egyik legígéretesebb darabja lesz!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr9111712807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.