2016. szeptember 23. 16:12 - CAFe

Az abszurd kamarakomédiák királynője

Egy férfi áll egy fehér fal előtt. A fehér falon egy kép lóg. Egy fehér kép. Igen, teljesen fehér, illetve bizonyos szögből fehér alapon fehér harántirányú csíkok is láthatók. Így kezdődik a Művészet, a színdarab, amely egy csapásra a kortárs drámairodalom élvonalába repítette a szerzőjét, Yasmina Rezát.

Magyarországon a Katona József Színház tartotta az ősbemutatót Ascher Tamás rendezésében. Az egyfelvonásosnak 3 szereplője van. Serge, a jól menő bőrgyógyász és művészetbarát, Yvan, aki egy papírkereskedésben dolgozik és éppen kényszer hatására nősülni készül és Marc, a racionális mérnökember. A Művészet három ember barátságának rövid történetét mutatja meg, három nagyon különböző, de egymáshoz ragaszkodó férfiét, ám a köztük lévő kapcsolatot, viszonyrendszert próbára teszi ahhoz a bizonyos képhez való viszonyuk. A Művészet tehát a legkevésbé szól a művészetről, sokkal inkább szól döntésekről, a barátunk melletti kiállásról, egymás elfogadásáról, három életútról, életstratégiáról, választásról és a választások következményeiről.

A Katonában Haumann Péter, Lukáts Andor és Bán János előadásában hosszú évekig ment, egyetemista koromnak éppolyan meghatározó színházi élménye volt, mint Egressy Zoltán Portugálja vagy Nestroy Talizmánja. Ha hatszor nem láttam, akkor egyszer sem.
A Művészet, amely Reza harmadik színműve volt, szinte az egész nyugati világot elkápráztatta, 35 nyelvre lefordították Párizs után Szent Pétervártól Tokióig bemutatták, és persze játszották a Broadway-n és a West Enden is; Londonban Serge szerepét Patrick Duffy, a Dallas Bobby Ewingja játszotta, és én képtelen vagyok magyarázatot találni rá, hogy ott miért nem néztem meg, pedig hányszor elmentem a plakátjai mellett a metró mozgólépcsőjén…

16_10_09_reza_muveszet.jpgYasmina Reza


Yasmina Reza, aki egyébként anyai ágon magyar, édesapja pedig iráni születésű, ma már „bejáratott” szerzőnek számít a magyar színpadokon is, a Művészet Katona József színházi bemutatója óta többször is előfordult a repertoáron az ország különböző pontjain.
2004-ben mutatták be először Magyarországon az Egy élet háromszor című szintén kevésszereplős darabot, amely azonban nem keltett komolyabb feltűnést a hazai színházi életben. Ahogy a későbbi Az öldöklés istenében, itt is fontos szerepet kap egy rossz magaviseletű kisfiú, aki konfliktusforrássá válik szülei amúgy sem tökéletes kapcsolatában. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a férfi, Henri főnöke és felesége egy félreértés folytán váratlanul betoppannak hozzájuk... A kellemetlen este egyre szürreálisabb fordulatokat vesz, ráadásul három különböző megközelítésben ábrázolva… A Pesti Magyar Színház bemutatóján Rancsó Dezső és Soltész Bözse játszotta a főszerepeket.
A Vígszínház tűzte műsorára 2011-ben a szerző egy másik darabját, Az öldöklés istenét. Az elsőre „B” kategóriás horrort idéző cím mögött egy újabb lélektani kamarakomédia bújik meg. A darabban két polgári miliőhöz tartozó házaspár kulturáltan igyekszik rendezni egy kellemetlen ügyet: az egyik házaspár gyermeke ugyanis az iskolában kiverte a másik házaspár gyermekének két fogát. A konstruktív beszélgetés rövid idő alatt destruktívvá válik, és hamarosan kiderül, hogy a szülőkben minimum annyi vadság, elfojtott indulat van, mint galibát okozó csemetéikben. A darabot Kern András, Eszenyi Enikő, Epres Attila (később Mészáros Máté) és Börcsök Enikő játéka tette emlékezetessé.
Az idén 57 éves drámaírónőnek egyébként van még pár műve, amely még nem járta meg a hazai színpadokat, például az egészen friss, 2015-ös Bella figura, ám a Művészet igazi remekmű közülük, nem véletlen, hogy az 1997-es magyarországi ősbemutató óta már vagy egy tucat bemutatót ért meg az ország különböző pontjain.

A CAFeBudapest a Pinceszínházzal közösen Lux Ádám, Megyeri Zoltán és Quintus Konrád főszereplésével új bemutatóra készül október 9-én. A rendező Pajer Róbert.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr4311738113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.