2016. október 03. 15:41 - CAFe

5+1 filmzene, amely nem annak született

Kedvenc filmzenéinkről gyakran derül ki, hogy nem egyszerű aláfestő dallamok, hanem a legnagyobb zeneszerzők munkái. A helikopterek a legnagyobb német zeneszerző dallamaira ropják az égben, Az ördögűzőt nézve pedig egy ma is élő lengyel komponista segít a vérünknek megfagyni az ereinkben. Természetesen a legnagyobb magyar zeneszerő sem hiányozhat a felsorolásból.

1.   A lengyel zeneszerzőóriás, Krzysztof Pendereczki 1960-ban írt és kétségtelenül vérfagyasztó hangulatú vonósnégyese mellett Polymorphia című műve is borzolja a kedélyeket és gyönyörködteti a füleket. A ma élő talán legnagyobb lengyel zeneszerzőnek nem csak az 1973-ban készült William Friedkin-filmben vették kölcsön a munkáit, a Ragyogás és Az ember gyermeke című mozikban is az ő dallamai hallhatók.
A mesterrel több alkalommal is találkozhatunk a CAFe során, többek közt október 12-én a Müpában, 17-én a Zeneakadémián, és 18-án a BMC-ben



2.  Steven Spielberg A. I. – Mesterséges értelem című filmje ugyan a nem is annyira távoli jövőbe kalauzol, amikor a számítógépeknek már nem csak tudásukkal, hanem érzelmeikkel is túlszárnyalják az embert. Az Oscar-díjas rendező a jövőben játszódó filmjéhez egy bécsi klasszikustól, Richard Strausstól kölcsönözte a Rózsalovag zenéjét, de felcsendülnek Csajkovszkij Csipkerózsikájából a keringő dallamai is.

3. Talán nem is annyira meglepő, hogy a világ kedvenc kismalacáról, Babe-ről szóló 1995-ös filmben, amelyet Chris Noonan álmodott a vászonra, stílusosan fecsendül egy részlet Saint-Saëns Az állatok farsangja című zeneművéből, de Bizet Carmenje és Delibes Sylviája is fellelhető a kultikus malackaland zenei anyagában

4.  Az Oscar-díjakkal elhalmozott Birdmanben több klasszikus zenével találkozhatunk, mint egy koncertteremben. A mellőzött színész visszatérési kísérletét sajátos humorral bemutató alkotásban, amelyet rendezőként Alejandro González Inárritu jegyez, hallhatjuk Mahler 9. szimfóniájának részletét, de ízelítőt kapunk Ravel Pavane egy infánsnő halálára című művéből és Rahmanyinov 2. valamint Csajkovszkij 4. szimfóniájából.

5.   Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmje zenéjével együtt vált legendássá. Szinte biztos, hogy sokan azok közül, akik a harci helikopterek égi táncában gyönyörködnek az 1979-es háborús drámán, nem feltétlenül váltanának jegyet Richard Wagner A valkűr című három felvonásos operájára, hogy „eredeti helyén” élvezzék A valkűrök lovaglását.

 

+1.  Bartók Béla zeneszerzői életművéről sokat tudhatunk, de biztosan sokakat meglep, hogy a világhírű magyar komponista Zene húros hangszerekre, ütőre és cselesztára című műve csendül fel a John Malkovich-menet című 1999-es Spike Jonze-filmben, amelyben John Cusack Malkovich fejébe, míg Bartók muzsikája a nézők fülébe mászik.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr9311763273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.