2016. október 06. 12:17 - CAFe

1956 a művészetekben

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából műfajonként elővettünk egy-egy művészeti alkotást, amely a forradalom emlékét idézi meg. Faludy György verse pedig álljon itt teljes hosszában!

Dráma

Papp András – Térey János: Kazamaták

Két honvédtiszt, egy fodrász és 14 rendőregyenruhába átöltözött ÁVH-s karhatalmista lelte halálát Budapesten, október 30-án a Köztársaság téri Pártbizottság ostroma utáni lincselések során. Ennek a napnak az eseményeit dolgozza fel az egyik legfontosabb kortárs dráma, a Kazamaták. A legnagyobb erénye, hogy nem próbálja meg leegyszerűsíteni, fekete-fehérré rajzolni a forradalom ellentmondásosságát, ehelyett klasszikus dramaturgia segítségével párhuzamosan mutatja meg a pártházban lévők, illetve a Köztársaság téri harcosok nézőpontját. A szerzőkre jellemző költői szöveg pedig elemeli a darabot a történelmi kontextustól és egyeteme morális kérdéseket vet fel.

Musical

Harsányi–Gyarmati–Siliga: Mártírok / Pesti srácok
Az 1956-os poznańi és budapesti felkelés emlékére

16_10_12_martirok_1.jpg

1956-ban a magyarországi eseményeket megelőzően a lengyelországi Poznań városában is jelentős felkelés robbant ki, ennek kíván emléket állítani Harsányi Gábor rendezésében a Harsányi–Gyarmati–Siliga alkotótrió jegyezte Mártírok / Pesti srácok történelmi musical, amely október 12-én látható a Belvárosi Színházban. Az események közötti kapcsolatot Martina, az itt tanuló lengyel egyetemista lány jelenti, aki a poznańi felkelésben elvesztette a szüleit, ám küldetésének érzi, hogy Budapesten a magyar ellenállást segítse.

 

Film

Gárdos Péter: Szamárköhögés

A Szamárköhögés az erjedő Kádár-érában született, és a magyar filmművészet egyik emblematikus darabja lett. 1956 októberében egy reggel egyetlen diák sem ment iskolába. Az apa, az anya és a nagyi a két gyerekkel Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak.

A gyerekek szemszögéből elmesélt történet a felnőttek furcsa viselkedésén keresztül mutatja be, milyen az, amikor egyik napról a másikra a világ a feje tetejére áll, lövésekkel, emigráló osztálytársakkal és a gyors visszarendeződéssel. No meg szamárköhögéssel…

 

Tánc

Egy ünnepi színjáték -…’56-’16

Október 18-án a Várkert Bazárban az Egy ünnepi színjáték -…’56-’16 című előadáson nemcsak Magyarország, hanem a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is fókuszba kerülnek. A színház és a performance műfaji peremvidékén zajló, Gergye Krisztián rendezte előadás olyan, fiatal alkotók segítségével igyekszik jelen idejű párbeszédet teremteni, akiknek már a kommunizmus is „történelem”.

 16_10_18_1956-68-80_16_c_gergye_krisztian.JPG

Konceptuális művészet

Erdély Miklós avantgard képzőművész nevéhez kötik azt az emblematikus, és a forradalom szépségét jól illusztráló akciót, amelynek során a harcokban elesettek és családtagjaik megsegítésére városszerte  pénzgyűjtő ládákat helyeztek ki a következő felirattal: „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családtagjainak”. A plakátokra egy-egy valódi százforintost is raktak, amelyet, akárcsak a ládák tartalmát, őrizetlenül hagyták. Mégsem akarta senki ellopni. Az akció egyszerre volt pénzgyűjtés és a forradalmi eszme, a szolidaritás, a tisztaság szimbóluma.

Opera

Einojuhani Rautavaara: A bánya;
Varga Judit: Szerelem
Egyfelvonásos operák (ősbemutató)

Hiánypótló világpremier lesz az Operaház október 21-i előadása: az idén elhunyt, világhírű Einojuhani Rautavaara finn komponista első operáját, A bánya című alkotást az 1956-os magyarországi események inspirálták, és a Szovjetunió egykori szomszédjaként független, ám érzékeny politikai státuszú Finnországban nem állították színpadra 1963-as elkészültét követően a művet. A finn alkotás párjaként egy új magyar opera ősbemutatójára is sor kerül: Varga Judit Szerelem című munkája – amely megnyerte az Opera Déry Tibor–Makk Károly– Bacsó Péter Szerelem című filmjének feldolgozására kiírt pályázatát – markáns eszközökkel teremti meg azt a sajátos világot, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.

Könnyűzene

Október 15-én a Bálnában a magyar könnyűzene közkedvelt alakjai radio_56 címmel arra a kérdésre kutatják a magyarázatot, miként válhat hőssé egy hétköznapi ember. A forradalmi napok verseiből felfokozott lelkesültség sugárzik, a pillanat szülte líra könnyen válik dallá. Ezeket szólaltatja meg az est során mások mellett Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás.

Vers

Faludy György:  Ezerkilencszázötvenhat, te csillag   
A terrible beauty is born 
(Yeats)

 

 

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó 
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam 
a Hősök terén, mosolyognom kellett, 
mert nem állt szobor többé a csizmában, 
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán, 
Földváry már kedd este elesett 
a Rókus előtt; szemközt, az iskola 
padlásán felfegyverzett gyerekek, 
péntek: még több vér, tankok, a Ligetnél 
az ütegek torkolattüzeit 
nézem éjjel és borzongok: a "szörnyű 
szépség" most nálunk is megszületik, 
hat nap: a kénezett arcú halottak 
apró csokorral mellükön, a járdán, 
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás, 
szemem előtt kis, tétova szivárvány, 
ölelkezés az Írószövetségben, 
mert csomagolnak s indulnak haza, 
feltépett sínek és torlaszok: fölöttük 
a szabadság liliom–illata, 
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc, 
és ötvenhat: egyszer minden száz évben 
talpra állunk kínzóink ellen; bármi 
történjék is, boldogság, hogy megértem, 
és újra péntek: a Dunánál állunk, 
a nap áttör, ködön; talán 
sikerül minden s az alkonyat bíbor 
brokátja Zsuzska lenszőke haján, 
és szombat: a hajnalban csupa reménység, 
estére tudni: nyakunkon a kés, 
a keleti szemhatár mögött mocskos 
felhők, nyugatról álszent röfögés, 
mentünk a kétszázezerrel; nem bírnék 
több börtönt és ha nem is jön velem: 
Árpád óta bennem lakik az ország, 
minden völgyét meg dombját ösmerem, 
akkor is hazám, ha távol lesz tőlem, 
eddig sem ápolt s ha más föld takar 
mit számít az? s mit számít, ha fiam majd 
dad–nek is szólít és nem lesz magyar? 
Mi elmaradt, azt húsz vagy száz év múlva 
az ifjúságtól mind visszakapom: 
ôk látják majd, hogy az előszobákban 
kabátom még ott lóg a fogason.

Ezerkilencszázötvenhat, sem emlék, 
sem múltam nem vagy, sem történelem, 
de lényem egy kioperálhatatlan 
darabja, testrész, ki jöttél velem 
az irgalmatlan mindenségbe, hol a 
Semmi vize zubog a híd alatt, 
melynek nincs korlátja: — életemnek 
te adtál értelmet, vad álmokat 
éjjelre és kedvet a szenvedéshez 
meg örömet; mindig te fogtál kézen 
ha botladoztam, magasra emeltél 
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen, 
ezerkilencszázötvenhat, te csillag, 
a nehéz út oly könnyű volt veled! 
Oly régesrégen sütsz fehér hajamra, 
ragyogj sokáig még sírom felett.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr611774687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.