2016. október 20. 16:07 - CAFe

Kis költség, nagy siker – olcsó filmek, amik bejöttek

Olcsó húsnak híg a leve, hangzik a szólás, azonban a filmművészetben számos ellenpéldát látni. Nem csak az gyakori, hogy gigaköltségvetésű alkotások hasalnak el, de az sem ritka, hogy szinte fillérekből készült filmek rangos díjakat nyernek és meghódítják a közönséget.

Az Ernelláék Farkaséknál című film elhozta a nagydíjat a Karlovy Vary filmfesztiválról. Hajdú Szabolcs a saját lakásában forgatta le mások mellett saját felesége, a színésznő Török-Illyés Orsolya és önmaga közreműködésével, az operatőri munkát pedig egyetemi tanítványaira bízta. Nem meglepő, hogy a film költségvetése szürreálisan alacsony, 3 millió forint volt. A Kristály Glóbusz elnyerésével ennek már a duplája visszajött…
A filmet október 22-én a CAFe keretében a B32 Galériában nézheti meg a közönség, aki a vetítés után az alkotókkal is találkozhatnak. 

Bár nagyságrendileg nem hasonlítható Hajdú Szabolcs „filléres” filmjéhez, ha valaki az Egyesült Államokban azt mondja, hogy Bill Murray főszereplésével 4 millió dollárból leforgat egy filmet amely kultuszt teremt, felfedez egy új világsztárt (Scarlett Johansson) és megharmincszorozza a befektetett pénzt, arra biztosan furcsán néznek. Márpedig az Elveszett jelentés éppen ezt a bravúrt érte el.

Magyarországon már egy erős közepes költségvetésű film lenne, de az angol-amerikai koprodukcióban készült Gettómilliomos 15 millió dolláros költségvetése kb. 4 százaléka A karib tenger kalózai: Ismeretlen vizeken című gigaprodukcióénak, a legnagyobb blockbusterek esetében ennyiből gyakran a főszereplő gázsijára sem futja. Az indiai Legyen Ön is Milliomos kulisszái mögé és a fiatal Jamal nehéz életének állomásaira elkalauzoló film 8 Oscar-díjat hozott, köztük a legjobb rendezés és a legjobb film díját.

Még 1 millió dollárjába sem került a Rocky című film, 225 milliós bevétele után Sylvester Stallone azonban joggal mondhatja, hogy nem volt rossz ötlet a nagy mérkőzésre készülő ökölvívó történetét filmre vinni. Az akkor még ismeretlen Stallone még a kutyáját is eladta, hogy összejöjjön a forgatáshoz szükséges pénz. Azóta annyi kutyája lehet, amennyit csak szeretne. A Rocky egyébként 3 Oscart nyert és számos folytatás követte.

A Magyarországon Ideglelés címen futó Blair Witch Project költségvetése talán 60 ezer dollár sem volt, a rossz minőségű családi videókat idéző kamerarángató technikával mégis sikerült egy kultikus horrort leforgatniuk és rendesen meggazdagodniuk is a készítőknek (248 milliós dollár. Az ötlet abban volt, hogy az amatőr képi világnak köszönhetően a nézők azt hihették, hogy az ijesztő cselekmény valóban megtörtént.

Szólj hozzá!
2016. október 17. 15:32 - CAFe

Mi fán terem a dadaizmus?

A Dada Cabaret Matei Vişniec azonos című darabja alapján, a dadaizmus 100 éves évfordulója alkalmából készült.  A Maladype Színház, valamint Farkas Gábor Gábriel és zenekara koprodukciója a színház és zene kivételesen izgalmas egyvelege. Október 20-án az Átrium Film-Színházban Vişniec látomásos abszurdja keveredik a barokk falzettek, a mozgalmi dalok, a német kabarék, a francia sanzonok, az orfeumok és varieték világával. Életre kelnek a dadaizmus emblematikus alakjai, Lenin, Sztálin és egy fekete macska.

16_10_21_dada_cabaret_001.jpg

A folyamok bakokként ugornak sátraikba.
Ezüstös habokba szegett ezüst.
Ostor pattog, és lejönnek a hegyről
a pásztorok rosszul fésült árnyai.
Fekete tojások és csörgősipkák zuhognak
a fákról.
Viharok teledobálják és trombiták teleugrálják
a szamarak füleit.
Virágokat súrolva szárnyak suhannak.
Források mozdulnak a vaddisznó-szemekben.

Hans Arp: Fekete tojások

Ha valamit a művelt köznyelv dadaistának tart, az valami összefüggéstelen, megfejthetetlenül elvont furcsaságnak tartja, és lássuk be, Hans Arp Fekete tojások című versét olvasva, magunk is könnyen juthatunk erre az egyébként téves következtetésre. De mit is takar ez a fogalom. Nos, a dadaizmus az avantgárd első hullámának talán leginkább figyelmet keltő irányzata. Közvetlen folyománya a szürrealizmus, a második világháború után jelentkező neodadaizmusnak (pop art, Nouveau Réalisme… stb.) is a dadaizmusban rejlik a bölcsője.
A Dada mint művészeti mozgalom a legtöbb forrás szerint az I. világháború elől a semleges Svájcba menekült alkotókból jött létre 1916-ban. A mozgalom otthona Zürichben a Cabaret Voltaire-ben volt, ahol sokkoló performanszokkal tették le névjegyüket a művészek.
A dadaizmust nem lehet egy-egy művészeti ághoz kötni, éppúgy ott van a képzőművészetben vagy az irodalomban. A műfaj ikonikus darabjai közé tartozik Alfred Jarry Übü királya, amelyt Sinkó László főszereplésével mutatott be az 1980-as években a Katona József Színház, nemrég pedig az Örkény Színház tűzött műsorára Csuja Imrével a címszerepben. De a Picasso kalandjai című svéd kultfilmben pompásan karikírozott expresszionista költő, Guillaume Apollinaire, a kubisták, a futuristák is kötődnek a Dadához.
A dadaizmusban – akárcsak a kubizmusban – a műfajok közötti határok eltűnnek, a montázsokban és a kollázsokban megjelennek a fotók és a hétköznapi használati tárgyak is.

A dadaizmus ironikus, abszurd műfaj, amely kineveti a hagyományos művészetet, görbe tükröt tart elé. Bakunyin, anarchista gondolkodó, akárcsak Kassák Lajos a rombolás fontosságát hangsúlyozták, amely nélkül – állításuk szerint – nincs építkezés. A Dada tagjait – bár hittek a rombolás építő erejében – sokkolta a második világháború és szétszéledtek.

Szólj hozzá!
2016. október 10. 16:25 - CAFe

Akik a jazzből is hungarikumot faragtak

Az amerikai feketék zenéje, a jazz gyorsan meghódította a világot, és persze, hogy Magyarországot sem hagyta érintetlenül. Íme három a magyar jazzmuzsikusok közül, akik hazánkat is feltették a műfaj térképére.

Babos Gyula édesapja cigányprímás volt, szinte a vérében van a zene. 1966-ban első helyezést ért el a magyar Rádió által meghirdetett jazzversenyen, tehetségét mi sem mutatja jobban, mint, hogy 1977 óta a érettségi és diploma nélkül tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Első együttese, amelyet ő maga alapított, a Saturnus volt, utána a Babos Trio, Quartet és Project nevű formációk különböző verziói váltották egymást. Együtt zenélt többek között Balázs Elemérrel, Szakcsi Lakatos Bélával és Egri Jánossal is. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2008-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Az idén 60 éves Márkus Tibor nem egyszerűen egy a számos tehetséges magyar jazz-zenész közül, hanem a műfaj evangélistája, aki nem csak a gyakorlatban műveli a jazzt, de céljául tűzte ki a műfaj széles körű népszerűsítését. Így az ő nevéhez fűződik többek között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a jazz-fakultáció elindítása és számos jazzkurzus, ismeretterjesztő előadás- és koncertsorozat. De a Debreceni Egyetem Konzervatóriumában is indított szemináriumot, a Budafoki Művelődési Házban pedig élő zenés ismeretterjesztő sorozatot vezetett a Budafok Bigband közreműködésével „Jazz+Mi+Ti” címmel. Eközben aktív művelője is a műfajnak. Equinox Jazzquartet nevű zenekarávan négy albuma jelent meg. Többször is megválasztották a Magyar Jazz Szövetség elnökének. 2010-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 2015-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. Október 13-án a Budapest Jazz Clubban ad születésnapi koncertet sztárvendégeinkkel.

A különleges hangú és egyedi előadó stílusú Rácz Kati a gimnázium mellett klasszikus zongorát is tanult. 18 évesen már „B” kategóriás vizsgát tett jazz-zongorából és „A” kategóriásat, valamint ORI vizsgát jazzénekből. Zenészként és énekesnőként is mulatók, elegáns bárok közönségét szórakoztatta, a budapesti éjszaka igazi sztárja lett belőle. Később zenekarokat alapított, mint a Rácz Kati és a Flush, de a Budapest Ragtime Bandnek is alapító tagja volt. Eredeti műfaja mellett a popműfajban is sikerrel mutatkozott be, a jazzt pedig oda is elvitte, ahonnan jött: számos alkalommal lépett fel az Egyesült Államokban.

 

Szólj hozzá!
2016. október 06. 12:17 - CAFe

1956 a művészetekben

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából műfajonként elővettünk egy-egy művészeti alkotást, amely a forradalom emlékét idézi meg. Faludy György verse pedig álljon itt teljes hosszában!

Dráma

Papp András – Térey János: Kazamaták

Két honvédtiszt, egy fodrász és 14 rendőregyenruhába átöltözött ÁVH-s karhatalmista lelte halálát Budapesten, október 30-án a Köztársaság téri Pártbizottság ostroma utáni lincselések során. Ennek a napnak az eseményeit dolgozza fel az egyik legfontosabb kortárs dráma, a Kazamaták. A legnagyobb erénye, hogy nem próbálja meg leegyszerűsíteni, fekete-fehérré rajzolni a forradalom ellentmondásosságát, ehelyett klasszikus dramaturgia segítségével párhuzamosan mutatja meg a pártházban lévők, illetve a Köztársaság téri harcosok nézőpontját. A szerzőkre jellemző költői szöveg pedig elemeli a darabot a történelmi kontextustól és egyeteme morális kérdéseket vet fel.

Musical

Harsányi–Gyarmati–Siliga: Mártírok / Pesti srácok
Az 1956-os poznańi és budapesti felkelés emlékére

16_10_12_martirok_1.jpg

1956-ban a magyarországi eseményeket megelőzően a lengyelországi Poznań városában is jelentős felkelés robbant ki, ennek kíván emléket állítani Harsányi Gábor rendezésében a Harsányi–Gyarmati–Siliga alkotótrió jegyezte Mártírok / Pesti srácok történelmi musical, amely október 12-én látható a Belvárosi Színházban. Az események közötti kapcsolatot Martina, az itt tanuló lengyel egyetemista lány jelenti, aki a poznańi felkelésben elvesztette a szüleit, ám küldetésének érzi, hogy Budapesten a magyar ellenállást segítse.

 

Film

Gárdos Péter: Szamárköhögés

A Szamárköhögés az erjedő Kádár-érában született, és a magyar filmművészet egyik emblematikus darabja lett. 1956 októberében egy reggel egyetlen diák sem ment iskolába. Az apa, az anya és a nagyi a két gyerekkel Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak.

A gyerekek szemszögéből elmesélt történet a felnőttek furcsa viselkedésén keresztül mutatja be, milyen az, amikor egyik napról a másikra a világ a feje tetejére áll, lövésekkel, emigráló osztálytársakkal és a gyors visszarendeződéssel. No meg szamárköhögéssel…

 

Tánc

Egy ünnepi színjáték -…’56-’16

Október 18-án a Várkert Bazárban az Egy ünnepi színjáték -…’56-’16 című előadáson nemcsak Magyarország, hanem a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is fókuszba kerülnek. A színház és a performance műfaji peremvidékén zajló, Gergye Krisztián rendezte előadás olyan, fiatal alkotók segítségével igyekszik jelen idejű párbeszédet teremteni, akiknek már a kommunizmus is „történelem”.

 16_10_18_1956-68-80_16_c_gergye_krisztian.JPG

Konceptuális művészet

Erdély Miklós avantgard képzőművész nevéhez kötik azt az emblematikus, és a forradalom szépségét jól illusztráló akciót, amelynek során a harcokban elesettek és családtagjaik megsegítésére városszerte  pénzgyűjtő ládákat helyeztek ki a következő felirattal: „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családtagjainak”. A plakátokra egy-egy valódi százforintost is raktak, amelyet, akárcsak a ládák tartalmát, őrizetlenül hagyták. Mégsem akarta senki ellopni. Az akció egyszerre volt pénzgyűjtés és a forradalmi eszme, a szolidaritás, a tisztaság szimbóluma.

Opera

Einojuhani Rautavaara: A bánya;
Varga Judit: Szerelem
Egyfelvonásos operák (ősbemutató)

Hiánypótló világpremier lesz az Operaház október 21-i előadása: az idén elhunyt, világhírű Einojuhani Rautavaara finn komponista első operáját, A bánya című alkotást az 1956-os magyarországi események inspirálták, és a Szovjetunió egykori szomszédjaként független, ám érzékeny politikai státuszú Finnországban nem állították színpadra 1963-as elkészültét követően a művet. A finn alkotás párjaként egy új magyar opera ősbemutatójára is sor kerül: Varga Judit Szerelem című munkája – amely megnyerte az Opera Déry Tibor–Makk Károly– Bacsó Péter Szerelem című filmjének feldolgozására kiírt pályázatát – markáns eszközökkel teremti meg azt a sajátos világot, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.

Könnyűzene

Október 15-én a Bálnában a magyar könnyűzene közkedvelt alakjai radio_56 címmel arra a kérdésre kutatják a magyarázatot, miként válhat hőssé egy hétköznapi ember. A forradalmi napok verseiből felfokozott lelkesültség sugárzik, a pillanat szülte líra könnyen válik dallá. Ezeket szólaltatja meg az est során mások mellett Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás.

Vers

Faludy György:  Ezerkilencszázötvenhat, te csillag   
A terrible beauty is born 
(Yeats)

 

 

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó 
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam 
a Hősök terén, mosolyognom kellett, 
mert nem állt szobor többé a csizmában, 
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán, 
Földváry már kedd este elesett 
a Rókus előtt; szemközt, az iskola 
padlásán felfegyverzett gyerekek, 
péntek: még több vér, tankok, a Ligetnél 
az ütegek torkolattüzeit 
nézem éjjel és borzongok: a "szörnyű 
szépség" most nálunk is megszületik, 
hat nap: a kénezett arcú halottak 
apró csokorral mellükön, a járdán, 
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás, 
szemem előtt kis, tétova szivárvány, 
ölelkezés az Írószövetségben, 
mert csomagolnak s indulnak haza, 
feltépett sínek és torlaszok: fölöttük 
a szabadság liliom–illata, 
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc, 
és ötvenhat: egyszer minden száz évben 
talpra állunk kínzóink ellen; bármi 
történjék is, boldogság, hogy megértem, 
és újra péntek: a Dunánál állunk, 
a nap áttör, ködön; talán 
sikerül minden s az alkonyat bíbor 
brokátja Zsuzska lenszőke haján, 
és szombat: a hajnalban csupa reménység, 
estére tudni: nyakunkon a kés, 
a keleti szemhatár mögött mocskos 
felhők, nyugatról álszent röfögés, 
mentünk a kétszázezerrel; nem bírnék 
több börtönt és ha nem is jön velem: 
Árpád óta bennem lakik az ország, 
minden völgyét meg dombját ösmerem, 
akkor is hazám, ha távol lesz tőlem, 
eddig sem ápolt s ha más föld takar 
mit számít az? s mit számít, ha fiam majd 
dad–nek is szólít és nem lesz magyar? 
Mi elmaradt, azt húsz vagy száz év múlva 
az ifjúságtól mind visszakapom: 
ôk látják majd, hogy az előszobákban 
kabátom még ott lóg a fogason.

Ezerkilencszázötvenhat, sem emlék, 
sem múltam nem vagy, sem történelem, 
de lényem egy kioperálhatatlan 
darabja, testrész, ki jöttél velem 
az irgalmatlan mindenségbe, hol a 
Semmi vize zubog a híd alatt, 
melynek nincs korlátja: — életemnek 
te adtál értelmet, vad álmokat 
éjjelre és kedvet a szenvedéshez 
meg örömet; mindig te fogtál kézen 
ha botladoztam, magasra emeltél 
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen, 
ezerkilencszázötvenhat, te csillag, 
a nehéz út oly könnyű volt veled! 
Oly régesrégen sütsz fehér hajamra, 
ragyogj sokáig még sírom felett.

Szólj hozzá!
2016. október 03. 15:41 - CAFe

5+1 filmzene, amely nem annak született

Kedvenc filmzenéinkről gyakran derül ki, hogy nem egyszerű aláfestő dallamok, hanem a legnagyobb zeneszerzők munkái. A helikopterek a legnagyobb német zeneszerző dallamaira ropják az égben, Az ördögűzőt nézve pedig egy ma is élő lengyel komponista segít a vérünknek megfagyni az ereinkben. Természetesen a legnagyobb magyar zeneszerő sem hiányozhat a felsorolásból.

1.   A lengyel zeneszerzőóriás, Krzysztof Pendereczki 1960-ban írt és kétségtelenül vérfagyasztó hangulatú vonósnégyese mellett Polymorphia című műve is borzolja a kedélyeket és gyönyörködteti a füleket. A ma élő talán legnagyobb lengyel zeneszerzőnek nem csak az 1973-ban készült William Friedkin-filmben vették kölcsön a munkáit, a Ragyogás és Az ember gyermeke című mozikban is az ő dallamai hallhatók.
A mesterrel több alkalommal is találkozhatunk a CAFe során, többek közt október 12-én a Müpában, 17-én a Zeneakadémián, és 18-án a BMC-ben



2.  Steven Spielberg A. I. – Mesterséges értelem című filmje ugyan a nem is annyira távoli jövőbe kalauzol, amikor a számítógépeknek már nem csak tudásukkal, hanem érzelmeikkel is túlszárnyalják az embert. Az Oscar-díjas rendező a jövőben játszódó filmjéhez egy bécsi klasszikustól, Richard Strausstól kölcsönözte a Rózsalovag zenéjét, de felcsendülnek Csajkovszkij Csipkerózsikájából a keringő dallamai is.

3. Talán nem is annyira meglepő, hogy a világ kedvenc kismalacáról, Babe-ről szóló 1995-ös filmben, amelyet Chris Noonan álmodott a vászonra, stílusosan fecsendül egy részlet Saint-Saëns Az állatok farsangja című zeneművéből, de Bizet Carmenje és Delibes Sylviája is fellelhető a kultikus malackaland zenei anyagában

4.  Az Oscar-díjakkal elhalmozott Birdmanben több klasszikus zenével találkozhatunk, mint egy koncertteremben. A mellőzött színész visszatérési kísérletét sajátos humorral bemutató alkotásban, amelyet rendezőként Alejandro González Inárritu jegyez, hallhatjuk Mahler 9. szimfóniájának részletét, de ízelítőt kapunk Ravel Pavane egy infánsnő halálára című művéből és Rahmanyinov 2. valamint Csajkovszkij 4. szimfóniájából.

5.   Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmje zenéjével együtt vált legendássá. Szinte biztos, hogy sokan azok közül, akik a harci helikopterek égi táncában gyönyörködnek az 1979-es háborús drámán, nem feltétlenül váltanának jegyet Richard Wagner A valkűr című három felvonásos operájára, hogy „eredeti helyén” élvezzék A valkűrök lovaglását.

 

+1.  Bartók Béla zeneszerzői életművéről sokat tudhatunk, de biztosan sokakat meglep, hogy a világhírű magyar komponista Zene húros hangszerekre, ütőre és cselesztára című műve csendül fel a John Malkovich-menet című 1999-es Spike Jonze-filmben, amelyben John Cusack Malkovich fejébe, míg Bartók muzsikája a nézők fülébe mászik.

 

Szólj hozzá!
2016. szeptember 29. 16:29 - CAFe

A legjobb dolgok Indonéziában

A Magyarországtól 10 ezer kilométerre található, szigetek ezreiből álló Indonéziában nem egyszerű az élet, hiszen a 6 ezer lakható sziget között nemigen megoldott a közlekedés, a lakosság többsége pedig szegénységben él. Azonban ezt a különleges országot, számos egyedülálló kulturális jelenséggel ajándékozta meg a Jóisten. 

250472-landscape-nature-island-aerial_view-raja_ampat-indonesia-tropical-sea-clouds-summer-green-blue-water.jpg

Bali

Ugyan sokan tartják túlságosan turistás helynek, de Bali szigete ezzel együtt is maga a földi paradicsom. Már a színek is valószínűtlenül szépek, a rikító zöld növények, a rizsföldek, a tenger semmihez sem hasonlítható kékje, a festői buddhista templomok különleges hangulata a helyiek természetes kedvességével válik a világ talán legvendégszeretőbb, leghívogatóbb vidékévé. De Balin egy felejthetetlen nyaralás során csodálatos kézműves tárgyakra is lelhetünk, amelyek otthonunk legszebb darabjai lehetnek.

bali.jpg

A rendang

Indonézia messze földön híres a konyhájáról, a friss zöldségek és a kókusztej használata a thai fogásokra hasonlít, de az indiai behatás is jól érződik a fogásokon. Az egyik legnépszerűbb indonéz étel a rendang, amely állagát tekintve leginkább egy szaftos marhapörköltre emlékeztet, azonban ízre igencsak távol van a magyar konyhától. A kókusztejben főtt marhahúst számos izgalmas fűszerrel és ízesítik, mint a csillagánizs, a chili, a kardamom vagy a galanga. Leginkább főtt jázminrizzsel tálalják.

A tollaslabda

Amikor nyaranta a szabadban tollasozunk, valószínűleg nem gondolunk arra, hogy Indonéziában ez a nemzeti sport. Ugyan a mai tollaslabda őse Kínából származik, a legsikeresebb játékosok az indonézek: amióta olimpiai sportágként jegyzik, azóta eddig csak egyetlen alkalommal nem állhatott fel indonéz sportoló a dobogó legfelső fokára, ráadásul az ország történetének 7 olimpiai aranyát kivétel nélkül tollaslabdában szerezték. Nem meglepő, hogy az országban olyan kultusza van a tollaslabdának, mint a focinak Brazíliában vagy az asztalitenisznek Kínában.

A gamelán

Minthogy Indonézia szigeteinek kultúrája a hatalmas távolságok miatt meglehetősen különböző, nehéz egy zenei műfajra azt mondani, hogy indonéz. De az nem vitás, hogy Bali és Jáva szigetén népszerűek az úgynevezett gamelánok, azaz olyan zenei együttesek, amelyekben egyszerre található meg a xilofon, a metallofon, a dobok, a gongok, a bambuszfuvola, a húros hangszerek, sőt, időnként az ének is. A gamelánok érdekessége, hogy nincs közöttük két egyformán zenélő, a hangszereket egymáshoz hangolják, így, azok, ahogy a zenészek sem, nem könnyen helyettesíthetők egy másik gamelánból. Aki még nem hallott gamelánt, október 10-én a Müpában ptólhatja a hiányosságot a Plaid és a Southbank Gamelan Players koncertjén.

A szarong

Bár a szarong különböző változatai szinte egész Ázsiában népszerűek, a ruhadarab eredetileg Indonéziából ered. Nagyon praktikus viselet, hiszen számos módon viselhető, így akár egyetlen négyszögletes anyagból változatos strandruhát varázsolhatnak belőle a hölgyek, de az interneten számos videó kering arról, hogy hány és hány fajta ruha alakítható ki belőle néhány egyszerű mozdulattal.

 batik-betawi.jpg

Szólj hozzá!
2016. szeptember 23. 16:12 - CAFe

Az abszurd kamarakomédiák királynője

Egy férfi áll egy fehér fal előtt. A fehér falon egy kép lóg. Egy fehér kép. Igen, teljesen fehér, illetve bizonyos szögből fehér alapon fehér harántirányú csíkok is láthatók. Így kezdődik a Művészet, a színdarab, amely egy csapásra a kortárs drámairodalom élvonalába repítette a szerzőjét, Yasmina Rezát.

Magyarországon a Katona József Színház tartotta az ősbemutatót Ascher Tamás rendezésében. Az egyfelvonásosnak 3 szereplője van. Serge, a jól menő bőrgyógyász és művészetbarát, Yvan, aki egy papírkereskedésben dolgozik és éppen kényszer hatására nősülni készül és Marc, a racionális mérnökember. A Művészet három ember barátságának rövid történetét mutatja meg, három nagyon különböző, de egymáshoz ragaszkodó férfiét, ám a köztük lévő kapcsolatot, viszonyrendszert próbára teszi ahhoz a bizonyos képhez való viszonyuk. A Művészet tehát a legkevésbé szól a művészetről, sokkal inkább szól döntésekről, a barátunk melletti kiállásról, egymás elfogadásáról, három életútról, életstratégiáról, választásról és a választások következményeiről.

A Katonában Haumann Péter, Lukáts Andor és Bán János előadásában hosszú évekig ment, egyetemista koromnak éppolyan meghatározó színházi élménye volt, mint Egressy Zoltán Portugálja vagy Nestroy Talizmánja. Ha hatszor nem láttam, akkor egyszer sem.
A Művészet, amely Reza harmadik színműve volt, szinte az egész nyugati világot elkápráztatta, 35 nyelvre lefordították Párizs után Szent Pétervártól Tokióig bemutatták, és persze játszották a Broadway-n és a West Enden is; Londonban Serge szerepét Patrick Duffy, a Dallas Bobby Ewingja játszotta, és én képtelen vagyok magyarázatot találni rá, hogy ott miért nem néztem meg, pedig hányszor elmentem a plakátjai mellett a metró mozgólépcsőjén…

16_10_09_reza_muveszet.jpgYasmina Reza


Yasmina Reza, aki egyébként anyai ágon magyar, édesapja pedig iráni születésű, ma már „bejáratott” szerzőnek számít a magyar színpadokon is, a Művészet Katona József színházi bemutatója óta többször is előfordult a repertoáron az ország különböző pontjain.
2004-ben mutatták be először Magyarországon az Egy élet háromszor című szintén kevésszereplős darabot, amely azonban nem keltett komolyabb feltűnést a hazai színházi életben. Ahogy a későbbi Az öldöklés istenében, itt is fontos szerepet kap egy rossz magaviseletű kisfiú, aki konfliktusforrássá válik szülei amúgy sem tökéletes kapcsolatában. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a férfi, Henri főnöke és felesége egy félreértés folytán váratlanul betoppannak hozzájuk... A kellemetlen este egyre szürreálisabb fordulatokat vesz, ráadásul három különböző megközelítésben ábrázolva… A Pesti Magyar Színház bemutatóján Rancsó Dezső és Soltész Bözse játszotta a főszerepeket.
A Vígszínház tűzte műsorára 2011-ben a szerző egy másik darabját, Az öldöklés istenét. Az elsőre „B” kategóriás horrort idéző cím mögött egy újabb lélektani kamarakomédia bújik meg. A darabban két polgári miliőhöz tartozó házaspár kulturáltan igyekszik rendezni egy kellemetlen ügyet: az egyik házaspár gyermeke ugyanis az iskolában kiverte a másik házaspár gyermekének két fogát. A konstruktív beszélgetés rövid idő alatt destruktívvá válik, és hamarosan kiderül, hogy a szülőkben minimum annyi vadság, elfojtott indulat van, mint galibát okozó csemetéikben. A darabot Kern András, Eszenyi Enikő, Epres Attila (később Mészáros Máté) és Börcsök Enikő játéka tette emlékezetessé.
Az idén 57 éves drámaírónőnek egyébként van még pár műve, amely még nem járta meg a hazai színpadokat, például az egészen friss, 2015-ös Bella figura, ám a Művészet igazi remekmű közülük, nem véletlen, hogy az 1997-es magyarországi ősbemutató óta már vagy egy tucat bemutatót ért meg az ország különböző pontjain.

A CAFeBudapest a Pinceszínházzal közösen Lux Ádám, Megyeri Zoltán és Quintus Konrád főszereplésével új bemutatóra készül október 9-én. A rendező Pajer Róbert.

Szólj hozzá!
2016. szeptember 21. 14:06 - CAFe

10 megdöbbentő dolog, amit nem is sejtettél a japán zenei életről

Katy Perry mint a japán popzene múzsája? 61 tagú lányzenekar? Kokjú, koto és sakuhacsi? Nézzünk csak szét egy kicsit Japán zenei kultúrájában!

16_10_21_hiromi_spark_c_muga_miyahara_001_ezt_hasznaljuk.jpgHiromi © Muga Miyahara


1. Bár talán senkit sem lep meg, hogy Japán egyáltalán nem tartozik az olcsó országok közé, azt talán kevesen tudják, hogy törvény írja elő, hogy 25 amerikai dollárnak megfelelő jen alatt nem lehet CD-lemezt árusítani.

2. Okkal gondolhatnánk, hogy nem sok zenei CD fogy Japánban, ha ennyire borsos az ára, de ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy 2014-es adat szerint a CD-lemezek a zenei piac mintegy 80 százalékát teszik ki. Nem kizárt, hogy azóta azért csökkent a részesedése a zenestreamelő szolgáltatások rovására, de Japán ezzel együtt is az egyik legerősebb CD-piac maradt a világon.

3. Még különösebb, hogy a japánok többsége nem veszi, hanem kölcsönzi a CD-ket. Lemásolják, majd visszaadják.

4. Japán legnagyobb és egyik legnépszerűbb zenekara az AKB48. A banda 2005-ben alakult, több ezer lányt néztek meg, mielőtt kiválasztották a tagokat. Jelenleg 61 aktív tagjuk van, de voltak már 89-en is. Évente mintegy negyedmilliárd dollár az AKB48 bevétele, így azért a Guiness rekordnak minősített taglétszámot is el lehet tartani…

5. A már említett CD-őrület miatt a Spotify kénytelen volt egy időre bezárni tokiói központját, de a streamelt zene népszerűsége azóta az ázsiai országban is jelentősen megnőtt.

6. Japánban még az óriásplakátok is zenélnek. Gyakori hirdetési mód, hogy óriásplakátokat szállító zenélő furgonok járják a várost, amelyek a legnépszerűbb és legfrissebb számokat „játsszák”.

7. A japán tradicionális zene és a népzene népszerűsége ma is jelentős a szigetországban, ugyanakkor a japánok kimondottan nyitottak tőlük távoli országok zenei világára is, és szívesen hallgatnak, tanulnak „idegen” műfajokat, különösen az amerikai jazz és pop, a francia sanzon, a dél-amerikai latin zene áll közel a szívükhöz.

8. A japánok számos olyan hangszert használnak, amely az európaiak számára szinte teljesen ismeretlen. Ilyen a három-, illetve négyhúros vonós hangszer a kokjú, a jellegzetes bambuszfuvola, a sakuhacsi, a húros-pengetős biva vagy a tizenhárom húrral rendelkező citera, a koto.

9. A jazz már az 1930-as évektől jelen van Japánban, de a II. világháborúban az ellenség zenéjének tartották. Az ország a műfaj szempontjából ma igen jelentős felvásárlópiac. Előfordul, hogy japánban olyan felvételek is kaphatók, amelyek Európában, vagy Amerikában nem. Számos japán jazzelőadó vált híressé az évek során, mind Japánban, mind nyugaton. Ilyen zenészek például: Dzsune, Dan , Szadao Vatanabe vagy a virtuóz zongoristanő, Hiromi, aki október 21-én lép fel a Müpában.


10. A japán popzene a j-pop az 1990-es években vált népszerűvé a szigetországban, jellemzően brit vagy amerikai zenei hatásokra reagál. Eleinte a Beatles jelentette a fő inspirációt, a mai j-pop-ot leginkább Katy Perry világa inspirálja.

 

 

Szólj hozzá!
2016. szeptember 16. 15:18 - CAFe

Marlowe, a NemShakespeare

A világ második leghíresebb gitárosa jut eszembe, a világ második legnagyobb XVI. századi angol drámaírójáról, Christopher – Kit – Marlowe-ról, aki tényleg nagyszerű volt, csak kissé peches…


Christopher Marlowe a 16. század legnagyobb angol drámaírója lehetett volna, ha nem tűnt volna fel a színházi életben egy bizonyos William Shakespeare. Ahogy Shakespeare-ről – akiről egyes irodalomtörténészek azt feltételezték, hogy nem is létezett, csak az irodalmi ambícióinak álnéven hódoló I. Erzsébet fantáziájában élt – úgy Marlowe-ról is számtalan legenda terjed. Egyházi karrierje elé állítólag italozó életmódja gördített akadályokat, a kevés róla fellelhető dokumentum alapján homoszexuális írónak tartják, kabbalista és szabadkőműves is volt. Állandóan kocsmai verekedésekbe keveredett, egy hasonló emberkedés vezetett korai halálához is.

marlowe.jpgEzen az 1585-ös, a cambridge-i Corpus Cristi Kollégiumban 1952-ben felfedezett portrén Marlowe a feltételezések szerint 21 éves

Marlowe talán legismertebb drámája a Doktor Faustus, a lelkét az ördögnek eladó Faust története – amelynek forrása egy 16. századi német népkönyv – nála jelenik meg elsőként a drámairodalomban. Persze, ezt is elhomályosította Goethe…
Marlowe-t a laikusok talán leginkább a Szerelmes Shakespeare című 1999-es Hollywood-i moziból ismerik, ott Rupert Everett alakította egy epizódszerep erejéig. És valóban, ha igazak a legendák, a két angol színházcsináló ismerte egymást, Marlowe művei pedig hatottak Shakespeare művészetére is. A filmben Marlowe segít Shakespeare-nek a Rómeó és Júlia végső formába öntésében, de ez valószínűleg csak a forgatókönyvíró fejéből pattant ki. Azonban nem kizárt, hogy Marlowe romantikus verse, a Hero and Leander hatott a világirodalom legismertebb szerelmi történetének születésére.


Hogy az irodalomtörténeti teóriákban milyen gyakran szerepel együtt Shakespeare és Marlowe, arra jó példa az úgynevezett „marloviánus” elképzelés, amely szerint Marlowe nem halt meg abban a bizonyos kocsmai verekedésben 1593-ban, hanem csak megrendezte halálát és valójában neki köszönhetjük azon költemények és drámák többségét, amelyeket az utókor Shakeapeare-nek tulajdonít.
A teóriában hívőkben az keltett gyanút, hogy a két írófejedelem születése között mindössze két hónap telt el – ami a 16. század pontatlan anyakönyvezése miatt lényegében nem jelent valódi különbséget –, Shakespeare neve pedig éppen két héttel Marlowe feltételezett halála után tűnt fel az angol színházi életben.
Az elképzelés érvényességét ugyanakkor komolyan megkérdőjelezi az a tény, hogy bár akadtak hasonlóságok Marlowe és Shakespeare művei között, stílusukban és szóhasználatukban nagyon is különbözőek voltak, arról nem is beszélve, hogy Marlowe soha nem alkotott maradandót a komédia műfajában, míg Shakespeare remekelt a műfajban.

De akad olyan megközelítés is, amely szerint Shakespeare létezett és Marlowe nem, azaz ő csak Shakespeare korai álneve volt, ezzel magyarázható, hogy a két nagy név csak váltotta egymást az angol irodalom színpadán...

16_10_07_bartok_est_alfoldi_czsugonits_gabor.JPGAlföldi Róbert
Fotó: Zsugonits Gábor 

Marlowe királydrámája, a II. Edward október 7-től Alföldi Róbert rendezésében lesz látható Budapesten. Először a Budapest Music Centerben, majd a CAFe Budapest után a Margit körúton, az Atrium Film-Színházban. A II. Edward egy gyenge uralkodó története, aki trónra lépése után a nemesség akarata ellenére hazahívja számkivetett barátját, Piers Gavestont, ez azonban nem bizonyul jó döntésnek, a franciát megölik, a királyt a tőle elhidegült királynő és az általa felemelt Mortimer segítségével először trónjától, majd az életétől is megfosztják. Azonban nem csak a történelem, a történelmi drámák is ismétlik önmagukat, így az új király, III. Edward revansot vesz Mortimeren, a felemelkedők bukásszériája folytatódik… A politika és a magánélet veszélyes keveredéséről szóló mű, a II. Edward – ez a „NemShakespeare” ahogy Ionesco „Makbettjét” is nevezte Alföldi – a CAFe Budapest programjának egyik legígéretesebb darabja lesz!

Szólj hozzá!
2015. október 13. 13:48 - CAFe

A Radiohead multiinstrumentalista zsenije Budapesten

Az elmúlt másfél évtized egyik legmeghatározóbb brit rockzenekarának tagjaként számtalan színpadon állt már, kiabálták a nevét tömegek és tinilányok ezreinek a falát díszíti a képe. Szombaton azonban egy merőben másik oldalát ismerheti meg a magyar közönség. A London Contemporary Orchestra szólistával kísérve saját szimfonikus szerzeményeit adja elő a Müpában. 

Jonny Greenwood, a Radiohead legfiatalabb tagja bátyját, a basszusgitáros Colint követve került a bandába, alig 14 évesen. A báty nem tiltakozott, egyfelől mert a kistesó már ekkor is kiválóan gitározott, másrészről így könnyű szívvel meg tudta ígérni az édesanyjuknak, hogy vigyázni fog az öcsire. Ami mellékesen nem volt egy bonyolult dolog, hiszen Colin szerint Jonny már akkor is 'rendes gyerek' volt.

greenwood_yorke.jpgA Radiohead két kreatív elméje: Greenwood és Yorke

Hamarosan nemcsak a zenekar szólógitárosa lett (pedig a kezdetekkor harmonikásként tündökölt), de egyre több dalt hangszerelt  és komponált az együttesnek, többek közt a The Touristot vagy épp a Paranoid Android záró akkordjait. A Just gyakorlatilag Greenwood és Thom Yorke, az együttes énekesének "rivalizációjából" született, mikor azon versengtek, ki tud több akkordot egy egy dalba sűríteni. 

Greenwood agresszív gitárjátéka eltéveszthetetlen. Emiatt a kilencvenes években szinte állandóan kézfájdalmak gyötörték, így az orvosok tanácsára karrögzítőt kezdett hordani. Ez később kvázi a védjegyévé vált, szinte szertartássá nőtte ki magát a fehér rögzítő koncert előtti felrakása, akárcsak a bokszolóknak a bandázs felkötése a ringbe lépés előtt. Nemcsak a keze szenvedte ám meg a húrszaggató játékstílust; egy-egy koncert vagy stúdiózás során szinte leégette a bőrt az ujjairól. 

jonny_armbrace_1.jpg

Greenwood zene iránti szenvedélye másban is megnyilvánul. A megszokott Tele Plus és Starcasterek mellett még vagy tucatnyi hangszeren játszik. Az akusztikus és basszus gitárok mellett zenél brácsán, bendzsón, tanpurán, hárfán, zongorázik, dobol, de nem esik kétségbe, ha cseleszta, harangjáték vagy éppen egy lopótök kerül a keze ügyébe. Ezen kívül nagy rajongója és egyszemélyes kampánystábja a thereminhez hasonló hangzású francia elektronikus hangszernek, az ondes martenot-nak. Kedvenc zeneszerzői közé tartozik Ligeti György, Krzysztof Penderecki, Henri Dutilleux és Olivier Messiaen, akivel osztozik az ondes martenot iránti szenvedélyben. De gyakran hallgat Bartókot is, a vonósnégyeseit kifejezetten kedveli. Pendereckivel pedig közös albumot is adtak ki 2012-ben.  

A Radiohead slágerek és a szimfonikus darabok mellett 85 filmben működött közre zeneszerzőként – többek közt Paul Thomas Anderson Oscar-díjat is nyert klasszikusában, a Vérző olajban, amiért a Brit Filmakadémia díjára (BAFTA) és Grammyre is jelölték.  Andersonnal megmaradt a jó viszony, idén együtt forgatták a Junun című filmet, ami Jonny, az izraeli komponista Shye Ben Tzur és egy indiai muzsikusokból álló csapat közös munkáját dokumentálja egy 15. századi rádzsasztáni erődben.

junum.jpgGreenwood és a The Rajasthan Express 

A Harry Potter saga negyedik darabjában még színészként is feltűnik, mint a The Weird Sisters gitárosa, mellette pedig az egykori Pulp tagok, Jarvis Cocker és Steve Mackey és a Radiohead dobosa, Phil Selway is a filmbeli bandát erősítik. 

A klasszikus zene iránti rajongását a Radiohead dalaiba is törekszik beépíteni, amivel néha saját bevallása szerint is őrületbe kergeti zenésztársait, de igyekszik mértéket tartani, nehogy a szimfonikus zenekarokkal dolgozó rockbandák tipikus hibájába essen. Mégpedig, hogy a végeredmény már-már a nagyképűség határát súrolóan giccsesre sikeredik. 

jonny_ondes.jpg

Mindemellett ki gondolná erről a végtelenül szerény úriemberről, hogy otthon gyakran hallgat dub zenét, vegetáriánus, csirkéket nevel és minden alkalommal megviseli, ha rókák pusztítanak a csirkeólban. Szeret olvasni, független művészfilmeket nézni a Mubi nevű alkalmazáson (mert a Netflixhez nincs türelme), piros-zöld színtévesztő és egyedül csak a bátyja szólítja Jonathannak.  
Amellett hogy ő a zenekar egyetlen tagja, aki klasszikus zenei képzésben részesült, ő az egyetlen, akinek nincs felsőfokú végzettsége, tudniillik 3 hét után egyszerűen otthagyta a zene és pszichológia szakot, miután az EMI lemezszerződést kötött a Radioheaddel. Nem mellesleg 2011-ben a Rolling Stone minden idők 48. legjobb gitárosának választotta.

És McHammer is követi Twitteren.
jonny_twitter.PNGHát csoda, hogy mi is rajongunk érte? A poszt szerzője legalábbis. 

jonny_cute_1.jpg

Szólj hozzá!