2017. szeptember 15. 11:19 - CAFe

Hallgass bele Jáger Bandi iPodjába!

A rendkívül sokoldalú muzsikus, a zongorista-zeneszerző Jáger Bandi zenéjét a közel-keleti, szefárd zsidó dallamok fémjelzik. Saját formációjával, a Jazzraellel, és művész barátai, Malek Andrea, Szőke Nikoletta, és Gerendás Péter társaságában lép fel október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Bandi kérésünkre bepillantást engedett az iPodjába, így megtudhattuk többek között azt is, hogy kit tart a világ legjobb basszusgitárosának, ki volt az az énekesnő, aki már névtelenül a kedvence lett, sőt, egy olyan ikonikus művész is bekerült a top 20-ba, aki szintén fellép a CAFén


171009_jagerbandi_jazzrael_005_ezt_hasznaljuk.jpg

Pat Metheny: Always and Forever
Számomra ő a világ legjobb gitárosa, és ő az, aki a legjobban inspirál zeneileg, ez a dal pedig a legszebb ballada, ami csak létezik, igazi „szív-zene”.

Avishai Cohen: Four Verses/Continuation
Pat Metheny mellett Avishai Cohen is nagy kedvencem, hatással van a zenei munkásságomra. Klasszikus zene, mely a szefárd zsidó zenét és a jazzt ötvözi különleges módon.

Yaron Herman: Ose shalom
Yaron Herman a legkiválóbb zsidó származású jazz-zongoristák egyike. Az ő átgondolásában szólal meg ez a népszerű, tradicionális zsidó dal.

Lalah Hathaway: One Day I’II Fly Away
Jó pár évvel ezelőtt találtam egy dalt előadó és cím nélkül, egy jellemzően finom, különleges, mély hangú R&B énekesnővel. Éjjel-nappal hallgattam a felvételt, és már rég, névtelenül is a kedvenc énekesnőm volt, mikor megtudtam a nevét. 

Anita Wilson: Dont Have To Travel Far
Igazi gospel ballada, a szív és a lélek zenéje, érezni rajta a teljes önátadást. A felvétel külön nagy értéke a gospel kórus, egy emberként lélegeznek, énekelnek.

Marcus Miller: Setembro
Marcus Millert a világ legjobb basszusgitárosának tartom, és ez a dal kiskorom egyik kedvence.

Sting: La Belle dame sans regrets
Sting egyedülállóan nagy színpadi- és zenész egyéniség. Szerzői sokoldalúságát is bizonyítja ez a francia nyelven íródott, gyönyörű dal.

Pat Metheny-Brad Mehldau Quartet: Martha' s Theme {From Passagio Per Il Paradiso}
Napjaink egyik legnagyobb zsidó származású jazz-zongoristája. A Pat Metheny-vel készült duó- és kvartett albuma fantasztikus.

Charlie Haden-Pat Metheny: Our Spanish love song
Számomra Charlie Haden jelenti a bőgőzés alapfogalmát. Metheny játékával párosulva korszakalkotó duó album jött létre. Ez a dal szerintem történelem.

Gregory Porter: When You Wish Upon A Star
Erről a dalról az igazi amerikai életérzés jut eszembe, és az ünnep hangulata.

Gonzalo Rubalcaba-Anna Maria Jopek: Besame Moutcho
A kubai jazz-zongorista és a lengyel származású énekesnő inspiráló duója.

Bill Evans: We Will Meet Again
Mostanában ez az egyik kedvenc jazz-standardem. Bill Evans korszakalkotó egyéniség, zenéje nagyon közel áll a szívemhez. 

Buckshot Le Fonque: Phoenix
Branford Marsalist korunk legjobb jazz-szaxofonosának tartom.

Brad Mehldau: Unrequited
Napjaink egyik legnagyobb zongoristája.

Miles Davis: The Doo-Bop Song
Davis korszakalkotó volt. Ő jazz-történelem.

Nina Pastori: Y Para Qué
A flamenco királynője.

Kurt Elling: After the door
Szerintem korunk legjobb jazz férfihangja.

Michael Brecker: The Nearness of You
Számomra a legjobb szaxofonos volt.

Lars Danielsson-Cecilie Norby: Toccata
A legszebben játszó bőgős számomra, különleges dallamvilág és stílus jellemzi a zenéjét.

Kenny Kirkland: Steepian Faith
Keith Jarreth mellett Kirkland a kedvenc jazz-zongoristám.

 

Szólj hozzá!
2017. szeptember 13. 15:09 - CAFe

A gravitáció nem vesz ki szabadnapot

A vertikális tánc úttörői Budapesten

Táncoltak már több ezer méteres magasságban lévő sziklafalakon lógva, hódítottak meg felhőkarcolókat, miközben tömegek követték minden mozdulatukat. A vertikális tánc úttörőiként ismert amerikai Bandaloop társulat októberben Budapestre látogat, és egy belvárosi irodaépület üvegfalain táncolva nyűgözi majd le a hazai közönséget. Thomas Cavanagh ügyvezető igazgatóval a budapesti terepszemle után beszélgettünk a köztéri művészet jelentőségéről, nézőpontváltásról és az anyósülésen levő félelemről.

17_10_20-21_bandaloop_dance_company_004_c_atossa_soltani.jpg

17_10_20-21_bandaloop_dance_company_003_c_atossa_soltani.jpg

Egész nap a városban sétáltatok, hogy megtaláljátok az októberi fellépés helyszínét. Mennyire inspiráltak a budapesti falak?
Általában sok időt töltünk a megfelelő helyszín kiválasztásával. Több budapesti épületbe beleszerettem, úgyhogy mindenképp szeretnék később visszajönni egy hosszabb darabbal is. Most egy fesztiválstílusú produkcióval készülünk - ez akkor jellemző, amikor ingyenes, a nagyközönségnek elérhető, bevonásra épülő előadást mutatunk be. Egy Kálvin téri irodaépületet választottunk, aminek az elsődleges oka, hogy szeretnénk bevonni a járókelőket és a véletlenül arra sétáló közönséget is, olyanokat is, akik egyébként nem ülnének be egy táncelőadásra. A metró felé menet, munkába vagy hazafelé igyekezve az emberek egyszer csak belefutnak az előadásba, és nem tudnak nem megállni, és végignézni a produkciót. A köztéri művészetet mindenki számára nyitottnak tartjuk, nem egy árunak, ami csak bizonyos rétegek számára elérhető. Az extrém látványt használjuk arra, hogy berúgjuk az ajtót, és bevonzzuk az embereket a koreográfia mélyebb rétegébe, ami már valóságos tánc, koreográfiával, intim mozdulatokkal, arckifejezésekkel.

Miért éppen Budapest?
Nem mondhatjuk egyszerűen azt, hogy akkor most irány Magyarország, a hivatalos meghívás és a helyi fogadó közeg útmutatása nélkül nem működne a történet, hiszen ők segítenek abban, hogy hol találjuk meg a helyünket a városban. A legtöbb európai produkciónk északi országokban volt: sokszor léptünk fel Norvégiában, tavaly Helsinkiben jártunk. Volt már előadásunk Lengyelországban, de Kelet-Európában még van mit felfedeznünk.


Mi a különbség a közönség reakciójában a különböző országokban?
A reakciók egy része egyetemes, és független attól, hogy Reykjavíkban, Budapesten vagy Oaklandben lépünk fel. Van egy közös nyelv, ami a közönség szívéhez szól, a szabadságot és a „minden lehetséges” érzést szabadítja fel a nézőkben, ez a fiatalokat különösen megszólíthatja. Ha félreteszed az első reakciókat, akkor jutsz el odáig, ami valóban érdekli az embereket. Vannak olyan idős emberek a közönségünkben, akik soha nem mennének el megnézni egy táncelőadást, de könnyekben törnek ki a mozdulatokat látva, és felteszik a kérdést, hogy „tényleg ez a tánc? Fogalmam sem volt.”


Ehhez a réteghez hozzájárul az is, hogy a táncosok próbálnak kialakítani egy kapcsolatot a közönséggel.
Sok munkánk felhőkarcolókon történik, ahol lenyűgöző a koreográfia, de nem tudsz kapcsolatot teremteni a közönséggel. Viszont azokon a közepes méretű falakon, amit itt is találtunk, hallod és látod a közönséget, ezért jobban is reagálhatsz rájuk. A táncosok nagyon szeretik ezt a fajta közelséget, érezhetik a közönséget, a mozdulat is változik attól függően, hogy mennyire van tele a tér. Még, ha el is kezd szakadni az eső, akkor is mindenki ott marad, hirtelen kinyílnak az esernyők. Mindenki azt találgatja, hogy így is megjelennek-e a táncosok... és akkor kilépnek, a kissé vizes falon folytatják a táncot, miközben érződik a közönségben levő feszültség és aggódás.


A tánc újragondolása és a nézőpontok megváltoztatása – ezek a célkitűzések találhatóak a honlapotokon. Mi a perspektívaváltás legfontosabb eleme?
Függetlenül attól, hogy mennyire vagy szerves része egy kultúrának, városi vagy természetes közegnek, a környezetedben elszigeteltséget alakítasz ki az ismétlődő elemekből. Ha ezt megtöröd élő, köztéri művészettel egy hídon, egy irodaépületen vagy egy sziklán, akkor átszakítod valakinek a komfortzónáját. Amiről munkából hazafelé menet korábban azt gondolta, hogy csak egy irodaház, átváltozik egy gyönyörű művészeti térré. A koncepciónk a dolgok normális folyásának megzavarása.

Létezik ideális helyszín, vagy a változatosság motivál titeket?
Világszinten végtelen a lehetőségek tárháza. A munkánk helyszínspecifikus, és minden terepre külön adaptáljuk az előadásainkat. Nehéz lenne megmondani, létezik-e jobb vagy rosszabb környezet az előadásainknak. Próbálunk inkább arra koncentrálni, hogy hol, milyen közösségekben van ránk, a mi szemléletünkre szükség: a látványos nagyvárosi projektjeink mellett gazdaságilag hátrányos területeket, a társadalmi kapcsolatok terén nehéz helyzetben lévőket is szeretnénk elérni.


Mennyire van aktív szerepe a félelemnek a munkáitokban?
A gravitáció nem vesz ki szabadnapot. Mi pedig nem vagyunk rettenthetetlenek. Azt a hasonlatot szoktuk használni, hogy a félelem az anyósülésen utazik: nem szeretnénk, hogy átvegye az irányítást, de szeretnénk felismerni, hogy itt van velünk. Nem egy olyan tánccsapat vagyunk, aki alkalmanként felbérel alpintechnikai szakembereket, akik reptetik a társulat tagjait – szoros együttműködésben dolgozunk a minket biztosító csapattal. A ‘90-es években az első csapat mászókból és táncosokból jött össze, akik egy új médiumot kerestek. A művészeti vezető, Amelia Rudolph fejéből pattant ki az ötlet. Az volt a víziója, hogy ötvözzük a mászás technikáit és a tánc szépségét. A félelem és a saját félelmekkel való megküzdés szerves része volt a társulat növekedésének és fejlődésének. A vakmerő emberek nem sokáig maradnak a társulatunk tagjai. Ahogy elkezdtünk új embereket bevonni, megtanítottuk nekik a módszert, hogyan tiszteljék a félelmüket, és használják ki a tapasztalataikat. Ők sem félnek kevésbé, mint bárki más, de feltétel nélkül megbíznak a folyamatban, az őket biztosító emberekben és egymásban. Mindenki máshogy reagál. Van, aki fél egy felhőkarcoló 23. emeleti ablakából kilépni, de egy 700 méter magas sziklán a Yosemite Nemzeti Parkban teljesen kényelmesen érzi magát...


Szerző: Szakszon Réka

Fotók: Atossa Soltani

Szólj hozzá!
2017. augusztus 18. 11:43 - CAFe

Hangolódjunk az őszre!

Alig egy hónap múlva, október 6-án startol Budapest legsokoldalúbb összművészeti programsorozata, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. 17 napon át, egészen október 22-ig számtalan műfajban, több mint 30 helyszínen várja a fesztivál a kortárs művészet rajongóit a fesztivál, akik az egy kattintással elérhető, fesztiváltematikus Spotify lejátszási listákkal hangolódhatnak a koncertekre.

A komolyzene rajongói többek közt  Oscar-díjas kínai–amerikai zeneszerző, Tan Dun zenéjével, a klasszikus zenét a jazzel párosító Avi Avital dalaival, a Multiversum című művét először a fesztiválon bemutató Eötvös Péterrel és Bottoms című vígoperájával szintén a fesztiválon debütáló Vajda Gergellyel készülhetnek az őszre.

A populárisabb ritmusok kedvelőinek az elbűvölő és szemtelenül fiatal jazztitán, Jacob Collier,a fantasztikus jazzműsorral érkező legendás bariton, Thomas Quasthoff, a trióban érkező izraeli nagybőgős Avishai Cohen muzsikáját vagy éppen az idén új helyszínre költöző Budapest Ritmon fellépő Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band, Miczura Mónika „Mitsou” és Jawhar, valamint Lajkó Félix és a Vołosi dalait ajánljuk.

Szólj hozzá!
2016. október 20. 16:07 - CAFe

Kis költség, nagy siker – olcsó filmek, amik bejöttek

Olcsó húsnak híg a leve, hangzik a szólás, azonban a filmművészetben számos ellenpéldát látni. Nem csak az gyakori, hogy gigaköltségvetésű alkotások hasalnak el, de az sem ritka, hogy szinte fillérekből készült filmek rangos díjakat nyernek és meghódítják a közönséget.

Az Ernelláék Farkaséknál című film elhozta a nagydíjat a Karlovy Vary filmfesztiválról. Hajdú Szabolcs a saját lakásában forgatta le mások mellett saját felesége, a színésznő Török-Illyés Orsolya és önmaga közreműködésével, az operatőri munkát pedig egyetemi tanítványaira bízta. Nem meglepő, hogy a film költségvetése szürreálisan alacsony, 3 millió forint volt. A Kristály Glóbusz elnyerésével ennek már a duplája visszajött…
A filmet október 22-én a CAFe keretében a B32 Galériában nézheti meg a közönség, aki a vetítés után az alkotókkal is találkozhatnak. 

Bár nagyságrendileg nem hasonlítható Hajdú Szabolcs „filléres” filmjéhez, ha valaki az Egyesült Államokban azt mondja, hogy Bill Murray főszereplésével 4 millió dollárból leforgat egy filmet amely kultuszt teremt, felfedez egy új világsztárt (Scarlett Johansson) és megharmincszorozza a befektetett pénzt, arra biztosan furcsán néznek. Márpedig az Elveszett jelentés éppen ezt a bravúrt érte el.

Magyarországon már egy erős közepes költségvetésű film lenne, de az angol-amerikai koprodukcióban készült Gettómilliomos 15 millió dolláros költségvetése kb. 4 százaléka A karib tenger kalózai: Ismeretlen vizeken című gigaprodukcióénak, a legnagyobb blockbusterek esetében ennyiből gyakran a főszereplő gázsijára sem futja. Az indiai Legyen Ön is Milliomos kulisszái mögé és a fiatal Jamal nehéz életének állomásaira elkalauzoló film 8 Oscar-díjat hozott, köztük a legjobb rendezés és a legjobb film díját.

Még 1 millió dollárjába sem került a Rocky című film, 225 milliós bevétele után Sylvester Stallone azonban joggal mondhatja, hogy nem volt rossz ötlet a nagy mérkőzésre készülő ökölvívó történetét filmre vinni. Az akkor még ismeretlen Stallone még a kutyáját is eladta, hogy összejöjjön a forgatáshoz szükséges pénz. Azóta annyi kutyája lehet, amennyit csak szeretne. A Rocky egyébként 3 Oscart nyert és számos folytatás követte.

A Magyarországon Ideglelés címen futó Blair Witch Project költségvetése talán 60 ezer dollár sem volt, a rossz minőségű családi videókat idéző kamerarángató technikával mégis sikerült egy kultikus horrort leforgatniuk és rendesen meggazdagodniuk is a készítőknek (248 milliós dollár. Az ötlet abban volt, hogy az amatőr képi világnak köszönhetően a nézők azt hihették, hogy az ijesztő cselekmény valóban megtörtént.

Szólj hozzá!
2016. október 17. 15:32 - CAFe

Mi fán terem a dadaizmus?

A Dada Cabaret Matei Vişniec azonos című darabja alapján, a dadaizmus 100 éves évfordulója alkalmából készült.  A Maladype Színház, valamint Farkas Gábor Gábriel és zenekara koprodukciója a színház és zene kivételesen izgalmas egyvelege. Október 20-án az Átrium Film-Színházban Vişniec látomásos abszurdja keveredik a barokk falzettek, a mozgalmi dalok, a német kabarék, a francia sanzonok, az orfeumok és varieték világával. Életre kelnek a dadaizmus emblematikus alakjai, Lenin, Sztálin és egy fekete macska.

16_10_21_dada_cabaret_001.jpg

A folyamok bakokként ugornak sátraikba.
Ezüstös habokba szegett ezüst.
Ostor pattog, és lejönnek a hegyről
a pásztorok rosszul fésült árnyai.
Fekete tojások és csörgősipkák zuhognak
a fákról.
Viharok teledobálják és trombiták teleugrálják
a szamarak füleit.
Virágokat súrolva szárnyak suhannak.
Források mozdulnak a vaddisznó-szemekben.

Hans Arp: Fekete tojások

Ha valamit a művelt köznyelv dadaistának tart, az valami összefüggéstelen, megfejthetetlenül elvont furcsaságnak tartja, és lássuk be, Hans Arp Fekete tojások című versét olvasva, magunk is könnyen juthatunk erre az egyébként téves következtetésre. De mit is takar ez a fogalom. Nos, a dadaizmus az avantgárd első hullámának talán leginkább figyelmet keltő irányzata. Közvetlen folyománya a szürrealizmus, a második világháború után jelentkező neodadaizmusnak (pop art, Nouveau Réalisme… stb.) is a dadaizmusban rejlik a bölcsője.
A Dada mint művészeti mozgalom a legtöbb forrás szerint az I. világháború elől a semleges Svájcba menekült alkotókból jött létre 1916-ban. A mozgalom otthona Zürichben a Cabaret Voltaire-ben volt, ahol sokkoló performanszokkal tették le névjegyüket a művészek.
A dadaizmust nem lehet egy-egy művészeti ághoz kötni, éppúgy ott van a képzőművészetben vagy az irodalomban. A műfaj ikonikus darabjai közé tartozik Alfred Jarry Übü királya, amelyt Sinkó László főszereplésével mutatott be az 1980-as években a Katona József Színház, nemrég pedig az Örkény Színház tűzött műsorára Csuja Imrével a címszerepben. De a Picasso kalandjai című svéd kultfilmben pompásan karikírozott expresszionista költő, Guillaume Apollinaire, a kubisták, a futuristák is kötődnek a Dadához.
A dadaizmusban – akárcsak a kubizmusban – a műfajok közötti határok eltűnnek, a montázsokban és a kollázsokban megjelennek a fotók és a hétköznapi használati tárgyak is.

A dadaizmus ironikus, abszurd műfaj, amely kineveti a hagyományos művészetet, görbe tükröt tart elé. Bakunyin, anarchista gondolkodó, akárcsak Kassák Lajos a rombolás fontosságát hangsúlyozták, amely nélkül – állításuk szerint – nincs építkezés. A Dada tagjait – bár hittek a rombolás építő erejében – sokkolta a második világháború és szétszéledtek.

Szólj hozzá!
2016. október 10. 16:25 - CAFe

Akik a jazzből is hungarikumot faragtak

Az amerikai feketék zenéje, a jazz gyorsan meghódította a világot, és persze, hogy Magyarországot sem hagyta érintetlenül. Íme három a magyar jazzmuzsikusok közül, akik hazánkat is feltették a műfaj térképére.

Babos Gyula édesapja cigányprímás volt, szinte a vérében van a zene. 1966-ban első helyezést ért el a magyar Rádió által meghirdetett jazzversenyen, tehetségét mi sem mutatja jobban, mint, hogy 1977 óta a érettségi és diploma nélkül tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Első együttese, amelyet ő maga alapított, a Saturnus volt, utána a Babos Trio, Quartet és Project nevű formációk különböző verziói váltották egymást. Együtt zenélt többek között Balázs Elemérrel, Szakcsi Lakatos Bélával és Egri Jánossal is. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2008-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Az idén 60 éves Márkus Tibor nem egyszerűen egy a számos tehetséges magyar jazz-zenész közül, hanem a műfaj evangélistája, aki nem csak a gyakorlatban műveli a jazzt, de céljául tűzte ki a műfaj széles körű népszerűsítését. Így az ő nevéhez fűződik többek között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a jazz-fakultáció elindítása és számos jazzkurzus, ismeretterjesztő előadás- és koncertsorozat. De a Debreceni Egyetem Konzervatóriumában is indított szemináriumot, a Budafoki Művelődési Házban pedig élő zenés ismeretterjesztő sorozatot vezetett a Budafok Bigband közreműködésével „Jazz+Mi+Ti” címmel. Eközben aktív művelője is a műfajnak. Equinox Jazzquartet nevű zenekarávan négy albuma jelent meg. Többször is megválasztották a Magyar Jazz Szövetség elnökének. 2010-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 2015-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. Október 13-án a Budapest Jazz Clubban ad születésnapi koncertet sztárvendégeinkkel.

A különleges hangú és egyedi előadó stílusú Rácz Kati a gimnázium mellett klasszikus zongorát is tanult. 18 évesen már „B” kategóriás vizsgát tett jazz-zongorából és „A” kategóriásat, valamint ORI vizsgát jazzénekből. Zenészként és énekesnőként is mulatók, elegáns bárok közönségét szórakoztatta, a budapesti éjszaka igazi sztárja lett belőle. Később zenekarokat alapított, mint a Rácz Kati és a Flush, de a Budapest Ragtime Bandnek is alapító tagja volt. Eredeti műfaja mellett a popműfajban is sikerrel mutatkozott be, a jazzt pedig oda is elvitte, ahonnan jött: számos alkalommal lépett fel az Egyesült Államokban.

 

Szólj hozzá!
2016. október 06. 12:17 - CAFe

1956 a művészetekben

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából műfajonként elővettünk egy-egy művészeti alkotást, amely a forradalom emlékét idézi meg. Faludy György verse pedig álljon itt teljes hosszában!

Dráma

Papp András – Térey János: Kazamaták

Két honvédtiszt, egy fodrász és 14 rendőregyenruhába átöltözött ÁVH-s karhatalmista lelte halálát Budapesten, október 30-án a Köztársaság téri Pártbizottság ostroma utáni lincselések során. Ennek a napnak az eseményeit dolgozza fel az egyik legfontosabb kortárs dráma, a Kazamaták. A legnagyobb erénye, hogy nem próbálja meg leegyszerűsíteni, fekete-fehérré rajzolni a forradalom ellentmondásosságát, ehelyett klasszikus dramaturgia segítségével párhuzamosan mutatja meg a pártházban lévők, illetve a Köztársaság téri harcosok nézőpontját. A szerzőkre jellemző költői szöveg pedig elemeli a darabot a történelmi kontextustól és egyeteme morális kérdéseket vet fel.

Musical

Harsányi–Gyarmati–Siliga: Mártírok / Pesti srácok
Az 1956-os poznańi és budapesti felkelés emlékére

16_10_12_martirok_1.jpg

1956-ban a magyarországi eseményeket megelőzően a lengyelországi Poznań városában is jelentős felkelés robbant ki, ennek kíván emléket állítani Harsányi Gábor rendezésében a Harsányi–Gyarmati–Siliga alkotótrió jegyezte Mártírok / Pesti srácok történelmi musical, amely október 12-én látható a Belvárosi Színházban. Az események közötti kapcsolatot Martina, az itt tanuló lengyel egyetemista lány jelenti, aki a poznańi felkelésben elvesztette a szüleit, ám küldetésének érzi, hogy Budapesten a magyar ellenállást segítse.

 

Film

Gárdos Péter: Szamárköhögés

A Szamárköhögés az erjedő Kádár-érában született, és a magyar filmművészet egyik emblematikus darabja lett. 1956 októberében egy reggel egyetlen diák sem ment iskolába. Az apa, az anya és a nagyi a két gyerekkel Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak.

A gyerekek szemszögéből elmesélt történet a felnőttek furcsa viselkedésén keresztül mutatja be, milyen az, amikor egyik napról a másikra a világ a feje tetejére áll, lövésekkel, emigráló osztálytársakkal és a gyors visszarendeződéssel. No meg szamárköhögéssel…

 

Tánc

Egy ünnepi színjáték -…’56-’16

Október 18-án a Várkert Bazárban az Egy ünnepi színjáték -…’56-’16 című előadáson nemcsak Magyarország, hanem a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is fókuszba kerülnek. A színház és a performance műfaji peremvidékén zajló, Gergye Krisztián rendezte előadás olyan, fiatal alkotók segítségével igyekszik jelen idejű párbeszédet teremteni, akiknek már a kommunizmus is „történelem”.

 16_10_18_1956-68-80_16_c_gergye_krisztian.JPG

Konceptuális művészet

Erdély Miklós avantgard képzőművész nevéhez kötik azt az emblematikus, és a forradalom szépségét jól illusztráló akciót, amelynek során a harcokban elesettek és családtagjaik megsegítésére városszerte  pénzgyűjtő ládákat helyeztek ki a következő felirattal: „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családtagjainak”. A plakátokra egy-egy valódi százforintost is raktak, amelyet, akárcsak a ládák tartalmát, őrizetlenül hagyták. Mégsem akarta senki ellopni. Az akció egyszerre volt pénzgyűjtés és a forradalmi eszme, a szolidaritás, a tisztaság szimbóluma.

Opera

Einojuhani Rautavaara: A bánya;
Varga Judit: Szerelem
Egyfelvonásos operák (ősbemutató)

Hiánypótló világpremier lesz az Operaház október 21-i előadása: az idén elhunyt, világhírű Einojuhani Rautavaara finn komponista első operáját, A bánya című alkotást az 1956-os magyarországi események inspirálták, és a Szovjetunió egykori szomszédjaként független, ám érzékeny politikai státuszú Finnországban nem állították színpadra 1963-as elkészültét követően a művet. A finn alkotás párjaként egy új magyar opera ősbemutatójára is sor kerül: Varga Judit Szerelem című munkája – amely megnyerte az Opera Déry Tibor–Makk Károly– Bacsó Péter Szerelem című filmjének feldolgozására kiírt pályázatát – markáns eszközökkel teremti meg azt a sajátos világot, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.

Könnyűzene

Október 15-én a Bálnában a magyar könnyűzene közkedvelt alakjai radio_56 címmel arra a kérdésre kutatják a magyarázatot, miként válhat hőssé egy hétköznapi ember. A forradalmi napok verseiből felfokozott lelkesültség sugárzik, a pillanat szülte líra könnyen válik dallá. Ezeket szólaltatja meg az est során mások mellett Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás.

Vers

Faludy György:  Ezerkilencszázötvenhat, te csillag   
A terrible beauty is born 
(Yeats)

 

 

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó 
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam 
a Hősök terén, mosolyognom kellett, 
mert nem állt szobor többé a csizmában, 
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán, 
Földváry már kedd este elesett 
a Rókus előtt; szemközt, az iskola 
padlásán felfegyverzett gyerekek, 
péntek: még több vér, tankok, a Ligetnél 
az ütegek torkolattüzeit 
nézem éjjel és borzongok: a "szörnyű 
szépség" most nálunk is megszületik, 
hat nap: a kénezett arcú halottak 
apró csokorral mellükön, a járdán, 
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás, 
szemem előtt kis, tétova szivárvány, 
ölelkezés az Írószövetségben, 
mert csomagolnak s indulnak haza, 
feltépett sínek és torlaszok: fölöttük 
a szabadság liliom–illata, 
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc, 
és ötvenhat: egyszer minden száz évben 
talpra állunk kínzóink ellen; bármi 
történjék is, boldogság, hogy megértem, 
és újra péntek: a Dunánál állunk, 
a nap áttör, ködön; talán 
sikerül minden s az alkonyat bíbor 
brokátja Zsuzska lenszőke haján, 
és szombat: a hajnalban csupa reménység, 
estére tudni: nyakunkon a kés, 
a keleti szemhatár mögött mocskos 
felhők, nyugatról álszent röfögés, 
mentünk a kétszázezerrel; nem bírnék 
több börtönt és ha nem is jön velem: 
Árpád óta bennem lakik az ország, 
minden völgyét meg dombját ösmerem, 
akkor is hazám, ha távol lesz tőlem, 
eddig sem ápolt s ha más föld takar 
mit számít az? s mit számít, ha fiam majd 
dad–nek is szólít és nem lesz magyar? 
Mi elmaradt, azt húsz vagy száz év múlva 
az ifjúságtól mind visszakapom: 
ôk látják majd, hogy az előszobákban 
kabátom még ott lóg a fogason.

Ezerkilencszázötvenhat, sem emlék, 
sem múltam nem vagy, sem történelem, 
de lényem egy kioperálhatatlan 
darabja, testrész, ki jöttél velem 
az irgalmatlan mindenségbe, hol a 
Semmi vize zubog a híd alatt, 
melynek nincs korlátja: — életemnek 
te adtál értelmet, vad álmokat 
éjjelre és kedvet a szenvedéshez 
meg örömet; mindig te fogtál kézen 
ha botladoztam, magasra emeltél 
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen, 
ezerkilencszázötvenhat, te csillag, 
a nehéz út oly könnyű volt veled! 
Oly régesrégen sütsz fehér hajamra, 
ragyogj sokáig még sírom felett.

Szólj hozzá!
2016. október 03. 15:41 - CAFe

5+1 filmzene, amely nem annak született

Kedvenc filmzenéinkről gyakran derül ki, hogy nem egyszerű aláfestő dallamok, hanem a legnagyobb zeneszerzők munkái. A helikopterek a legnagyobb német zeneszerző dallamaira ropják az égben, Az ördögűzőt nézve pedig egy ma is élő lengyel komponista segít a vérünknek megfagyni az ereinkben. Természetesen a legnagyobb magyar zeneszerő sem hiányozhat a felsorolásból.

1.   A lengyel zeneszerzőóriás, Krzysztof Pendereczki 1960-ban írt és kétségtelenül vérfagyasztó hangulatú vonósnégyese mellett Polymorphia című műve is borzolja a kedélyeket és gyönyörködteti a füleket. A ma élő talán legnagyobb lengyel zeneszerzőnek nem csak az 1973-ban készült William Friedkin-filmben vették kölcsön a munkáit, a Ragyogás és Az ember gyermeke című mozikban is az ő dallamai hallhatók.
A mesterrel több alkalommal is találkozhatunk a CAFe során, többek közt október 12-én a Müpában, 17-én a Zeneakadémián, és 18-án a BMC-ben



2.  Steven Spielberg A. I. – Mesterséges értelem című filmje ugyan a nem is annyira távoli jövőbe kalauzol, amikor a számítógépeknek már nem csak tudásukkal, hanem érzelmeikkel is túlszárnyalják az embert. Az Oscar-díjas rendező a jövőben játszódó filmjéhez egy bécsi klasszikustól, Richard Strausstól kölcsönözte a Rózsalovag zenéjét, de felcsendülnek Csajkovszkij Csipkerózsikájából a keringő dallamai is.

3. Talán nem is annyira meglepő, hogy a világ kedvenc kismalacáról, Babe-ről szóló 1995-ös filmben, amelyet Chris Noonan álmodott a vászonra, stílusosan fecsendül egy részlet Saint-Saëns Az állatok farsangja című zeneművéből, de Bizet Carmenje és Delibes Sylviája is fellelhető a kultikus malackaland zenei anyagában

4.  Az Oscar-díjakkal elhalmozott Birdmanben több klasszikus zenével találkozhatunk, mint egy koncertteremben. A mellőzött színész visszatérési kísérletét sajátos humorral bemutató alkotásban, amelyet rendezőként Alejandro González Inárritu jegyez, hallhatjuk Mahler 9. szimfóniájának részletét, de ízelítőt kapunk Ravel Pavane egy infánsnő halálára című művéből és Rahmanyinov 2. valamint Csajkovszkij 4. szimfóniájából.

5.   Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmje zenéjével együtt vált legendássá. Szinte biztos, hogy sokan azok közül, akik a harci helikopterek égi táncában gyönyörködnek az 1979-es háborús drámán, nem feltétlenül váltanának jegyet Richard Wagner A valkűr című három felvonásos operájára, hogy „eredeti helyén” élvezzék A valkűrök lovaglását.

 

+1.  Bartók Béla zeneszerzői életművéről sokat tudhatunk, de biztosan sokakat meglep, hogy a világhírű magyar komponista Zene húros hangszerekre, ütőre és cselesztára című műve csendül fel a John Malkovich-menet című 1999-es Spike Jonze-filmben, amelyben John Cusack Malkovich fejébe, míg Bartók muzsikája a nézők fülébe mászik.

 

Szólj hozzá!
2016. szeptember 29. 16:29 - CAFe

A legjobb dolgok Indonéziában

A Magyarországtól 10 ezer kilométerre található, szigetek ezreiből álló Indonéziában nem egyszerű az élet, hiszen a 6 ezer lakható sziget között nemigen megoldott a közlekedés, a lakosság többsége pedig szegénységben él. Azonban ezt a különleges országot, számos egyedülálló kulturális jelenséggel ajándékozta meg a Jóisten. 

250472-landscape-nature-island-aerial_view-raja_ampat-indonesia-tropical-sea-clouds-summer-green-blue-water.jpg

Bali

Ugyan sokan tartják túlságosan turistás helynek, de Bali szigete ezzel együtt is maga a földi paradicsom. Már a színek is valószínűtlenül szépek, a rikító zöld növények, a rizsföldek, a tenger semmihez sem hasonlítható kékje, a festői buddhista templomok különleges hangulata a helyiek természetes kedvességével válik a világ talán legvendégszeretőbb, leghívogatóbb vidékévé. De Balin egy felejthetetlen nyaralás során csodálatos kézműves tárgyakra is lelhetünk, amelyek otthonunk legszebb darabjai lehetnek.

bali.jpg

A rendang

Indonézia messze földön híres a konyhájáról, a friss zöldségek és a kókusztej használata a thai fogásokra hasonlít, de az indiai behatás is jól érződik a fogásokon. Az egyik legnépszerűbb indonéz étel a rendang, amely állagát tekintve leginkább egy szaftos marhapörköltre emlékeztet, azonban ízre igencsak távol van a magyar konyhától. A kókusztejben főtt marhahúst számos izgalmas fűszerrel és ízesítik, mint a csillagánizs, a chili, a kardamom vagy a galanga. Leginkább főtt jázminrizzsel tálalják.

A tollaslabda

Amikor nyaranta a szabadban tollasozunk, valószínűleg nem gondolunk arra, hogy Indonéziában ez a nemzeti sport. Ugyan a mai tollaslabda őse Kínából származik, a legsikeresebb játékosok az indonézek: amióta olimpiai sportágként jegyzik, azóta eddig csak egyetlen alkalommal nem állhatott fel indonéz sportoló a dobogó legfelső fokára, ráadásul az ország történetének 7 olimpiai aranyát kivétel nélkül tollaslabdában szerezték. Nem meglepő, hogy az országban olyan kultusza van a tollaslabdának, mint a focinak Brazíliában vagy az asztalitenisznek Kínában.

A gamelán

Minthogy Indonézia szigeteinek kultúrája a hatalmas távolságok miatt meglehetősen különböző, nehéz egy zenei műfajra azt mondani, hogy indonéz. De az nem vitás, hogy Bali és Jáva szigetén népszerűek az úgynevezett gamelánok, azaz olyan zenei együttesek, amelyekben egyszerre található meg a xilofon, a metallofon, a dobok, a gongok, a bambuszfuvola, a húros hangszerek, sőt, időnként az ének is. A gamelánok érdekessége, hogy nincs közöttük két egyformán zenélő, a hangszereket egymáshoz hangolják, így, azok, ahogy a zenészek sem, nem könnyen helyettesíthetők egy másik gamelánból. Aki még nem hallott gamelánt, október 10-én a Müpában ptólhatja a hiányosságot a Plaid és a Southbank Gamelan Players koncertjén.

A szarong

Bár a szarong különböző változatai szinte egész Ázsiában népszerűek, a ruhadarab eredetileg Indonéziából ered. Nagyon praktikus viselet, hiszen számos módon viselhető, így akár egyetlen négyszögletes anyagból változatos strandruhát varázsolhatnak belőle a hölgyek, de az interneten számos videó kering arról, hogy hány és hány fajta ruha alakítható ki belőle néhány egyszerű mozdulattal.

 batik-betawi.jpg

Szólj hozzá!
2016. szeptember 23. 16:12 - CAFe

Az abszurd kamarakomédiák királynője

Egy férfi áll egy fehér fal előtt. A fehér falon egy kép lóg. Egy fehér kép. Igen, teljesen fehér, illetve bizonyos szögből fehér alapon fehér harántirányú csíkok is láthatók. Így kezdődik a Művészet, a színdarab, amely egy csapásra a kortárs drámairodalom élvonalába repítette a szerzőjét, Yasmina Rezát.

Magyarországon a Katona József Színház tartotta az ősbemutatót Ascher Tamás rendezésében. Az egyfelvonásosnak 3 szereplője van. Serge, a jól menő bőrgyógyász és művészetbarát, Yvan, aki egy papírkereskedésben dolgozik és éppen kényszer hatására nősülni készül és Marc, a racionális mérnökember. A Művészet három ember barátságának rövid történetét mutatja meg, három nagyon különböző, de egymáshoz ragaszkodó férfiét, ám a köztük lévő kapcsolatot, viszonyrendszert próbára teszi ahhoz a bizonyos képhez való viszonyuk. A Művészet tehát a legkevésbé szól a művészetről, sokkal inkább szól döntésekről, a barátunk melletti kiállásról, egymás elfogadásáról, három életútról, életstratégiáról, választásról és a választások következményeiről.

A Katonában Haumann Péter, Lukáts Andor és Bán János előadásában hosszú évekig ment, egyetemista koromnak éppolyan meghatározó színházi élménye volt, mint Egressy Zoltán Portugálja vagy Nestroy Talizmánja. Ha hatszor nem láttam, akkor egyszer sem.
A Művészet, amely Reza harmadik színműve volt, szinte az egész nyugati világot elkápráztatta, 35 nyelvre lefordították Párizs után Szent Pétervártól Tokióig bemutatták, és persze játszották a Broadway-n és a West Enden is; Londonban Serge szerepét Patrick Duffy, a Dallas Bobby Ewingja játszotta, és én képtelen vagyok magyarázatot találni rá, hogy ott miért nem néztem meg, pedig hányszor elmentem a plakátjai mellett a metró mozgólépcsőjén…

16_10_09_reza_muveszet.jpgYasmina Reza


Yasmina Reza, aki egyébként anyai ágon magyar, édesapja pedig iráni születésű, ma már „bejáratott” szerzőnek számít a magyar színpadokon is, a Művészet Katona József színházi bemutatója óta többször is előfordult a repertoáron az ország különböző pontjain.
2004-ben mutatták be először Magyarországon az Egy élet háromszor című szintén kevésszereplős darabot, amely azonban nem keltett komolyabb feltűnést a hazai színházi életben. Ahogy a későbbi Az öldöklés istenében, itt is fontos szerepet kap egy rossz magaviseletű kisfiú, aki konfliktusforrássá válik szülei amúgy sem tökéletes kapcsolatában. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a férfi, Henri főnöke és felesége egy félreértés folytán váratlanul betoppannak hozzájuk... A kellemetlen este egyre szürreálisabb fordulatokat vesz, ráadásul három különböző megközelítésben ábrázolva… A Pesti Magyar Színház bemutatóján Rancsó Dezső és Soltész Bözse játszotta a főszerepeket.
A Vígszínház tűzte műsorára 2011-ben a szerző egy másik darabját, Az öldöklés istenét. Az elsőre „B” kategóriás horrort idéző cím mögött egy újabb lélektani kamarakomédia bújik meg. A darabban két polgári miliőhöz tartozó házaspár kulturáltan igyekszik rendezni egy kellemetlen ügyet: az egyik házaspár gyermeke ugyanis az iskolában kiverte a másik házaspár gyermekének két fogát. A konstruktív beszélgetés rövid idő alatt destruktívvá válik, és hamarosan kiderül, hogy a szülőkben minimum annyi vadság, elfojtott indulat van, mint galibát okozó csemetéikben. A darabot Kern András, Eszenyi Enikő, Epres Attila (később Mészáros Máté) és Börcsök Enikő játéka tette emlékezetessé.
Az idén 57 éves drámaírónőnek egyébként van még pár műve, amely még nem járta meg a hazai színpadokat, például az egészen friss, 2015-ös Bella figura, ám a Művészet igazi remekmű közülük, nem véletlen, hogy az 1997-es magyarországi ősbemutató óta már vagy egy tucat bemutatót ért meg az ország különböző pontjain.

A CAFeBudapest a Pinceszínházzal közösen Lux Ádám, Megyeri Zoltán és Quintus Konrád főszereplésével új bemutatóra készül október 9-én. A rendező Pajer Róbert.

Szólj hozzá!