Élő felkiáltójelek Budapest utcáin

26 évesen fiatalosabb és extravagánsabb, mint bármikor – mindenki megfordul utána az utcán. A 26. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a kulturális intézmények mellett birtokba veszi a város köztereit is, és igyekszik elérni, hogy ne tudjuk levenni a szemünket róla.

Buda, Várkert Bazár, esős kedd délelőtt. Belépünk a térbe, ahol az ismerős arcok mellett arctalan piros ruhás alakok fogadnak minket, a közelünkbe jönnek, kapcsolatba lépnek velünk, megkerülhetetlenné válnak, és hatnak ránk. A lépcsőkön fokozatosan telnek meg a színes párnák, a szereplők is elfoglalják a helyüket, a beszélgetések elhalkulnak, megszólal a gitár és az énekszó, ezzel elhelyezve minket térben és időben.

_pj_4381.jpg
A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál sajtóbeszélgetése előzetes az október 6-án kezdődő fesztiválból, amelynek keretében több mint 100 program várja majd a közönséget 40 helyszínen, Budapest különböző pontjain.
A fesztivál operatív testületének elnöke, a Müpa vezérigazgatója Káel Csaba szerint a fesztivál egyik feladata, hogy minél több fiatallal kezdődjön el egy párbeszéd, amiből kiderül, miért szól nekik is ez a fesztivál. „A kortárs művészet esetében nem olyan rétegelőadásokról van szó, ami alatt az ember szorongatja a szék karfáját, hogy mikor lesz már vége, sokkal inkább korunk lenyomata, érzéseink, különböző élethelyzeteink köszönnek vissza. Ha a kortársad gondol erről valamit, akkor érdemes odafigyelni, mert rólad beszél.”

cafesajttaj_pj118.jpg

20170919_cafe_sajtotajekoztato_kael_csaba_ban_teodora_002_c_posztos_janos_cafe.jpg
A fiatal korosztályt a fellépők közül többen képviselik, ők is hozzák magukkal a fiatalabb közönséget. Karosi Júlia fiatal jazzénekesnő saját dalával segíti a sajtóbeszélgetésre ráhangolódást, a CAFe Budapest Fesztiválon pedig Quartet formációjával lép fel: Bartók instrumentális műveinek feldolgozásait és az énekesnő saját szerzeményét hallhatjuk majd, Words and Beyond címmel. Elmondása szerint a közösségi médiában való jelenlét nélkülözhetetlen azoknak, akik a fiatalokat akarják megszólítani, de egy rövid videó és egy élő fellépés ereje összehasonlíthatatlan. „Az itt és most hatása miatt elképesztő energiák és rezgések vannak a levegőben. Ezt semmi nem pótolhatja.”

Egy fiatal formáció, a Studio5 különleges koncerthelyszínnel és figyelemfelkeltő címmel szólítja meg a fiatalokat: Nyolc másodperc című koncertjükkel a Szent István Bazilikában lépnek fel. „A Nyolc másodperc a Bazilika visszhangjának időtartamát jelenti, de a cím beindítja a fantáziát, az embereknek eszébe jut róla valami, ahogy a templomhoz is mindenki érzelmeket, emlékeket kapcsol” – mondja el Virágh András Gábor, a Studio5 egyik alapítója, aki nyolc éve a Bazilika orgonaművésze. „Feltett szándékunk, hogy a fiatalabbakhoz közelebb hozzuk a kortárs zenét, ezért minden koncertünket egy történettel, koncepcióval itatjuk át. Ha a koncertnek van egy gondolatisága, akkor jobban követhető. Ezzel azt is akarjuk sugallni, hogy mi nem azt a fajta magas művészetet képviseljük, ami csak a rendkívül beavatottak számára elérhető.”

20170919_cafe_sajtotajekoztato_viragh_andras_gabor_karosi_julia_posztos_janos_cafe.jpg

A beltéri helyszínek, koncerttermek, galériák mellett idén kiemelt figyelmet kapnak az utcai produkciók, amelyekkel szintén bevonhatók a fiatalok. A Szent István Bazilikában kortárs zeneműveket hallhat a közönség, a Bazilika előtti téren pedig performansz készül: a sajtóbeszélgetésre érkezőket fogadó Pirosruhások, vagyis az Élőkép Színház improvizatív vizuális színházi akciója a Hősök tere és a Halászbástya mellett itt is felbukkan majd. „Nagyon jó, ha van egy letisztult tér, amit tiszta rajzpapírként használhatunk: egy ilyen térben jobban tudunk érvényesülni, mint egy kaotikusabb helyszínen” – meséli Bérczi Zsófia, az Élőkép Színház vezetője. „A piros ruha – mint, egy élő felkiáltójel – odavonzza a tekinteteket.”

 

Az életre kelt női szobrok öt éve születtek meg, azóta több rendezvényen is felléptek már. Szeretik őket az emberek, mert megmozgatja a fantáziájukat. Izgalmas, ahogy a karakterek egymással és a közönséggel interakcióba lépnek. „Archetipikus, groteszk nőalakokat hozunk életre, akik váltogatják egymást. Ezzel azt próbáljuk bemutatni, hogy egy női élet során hányfajta szerepet élünk meg” – fedi fel a mögöttes tartalmat Hrotkó Heléna, a társulat egyik tagja.

A tereket ellepő piros ruhás alakok után kilencven fokos fordulatot vehetünk, elhagyva mindent, ami megszokott. A Kálvin tér egyik irodaépületén két alkalommal is láthatjuk a vertikális tánc úttörőit, az amerikai Bandaloop csapatát, akik az utcák helyett a függőleges falakat hódítják meg világszerte – legyen szó a Yosemite Nemzeti Park 700 méteres sziklafaláról vagy egy felhőkarcoló oldaláról.


„Szeretnénk bevonni a járókelőket és a véletlenül arra tévedő közönséget is, akik nem ülnének be egy táncelőadásra. A metró felé menet vagy hazafelé igyekezve az emberek egyszer csak belefutnak az előadásba, és nem tudnak nem megállni, és végignézni a produkciót. Amiről munkából hazafelé tartva korábban azt gondolták, hogy csak egy irodaház, hirtelen átváltozik egy gyönyörű művészeti térré” – meséli Thomas Cavanagh, a Bandaloop ügyvezető igazgatója. „A köztéri művészetet mindenki számára nyitottnak tartjuk, nem egy árunak, ami csak bizonyos rétegek számára elérhető. Az extrém látványt használjuk arra, hogy berúgjuk az ajtót, és bevonzzuk az embereket a koreográfia mélyebb rétegébe, ami már valóságos tánc, koreográfiával, intim mozdulatokkal, meghatározó arckifejezésekkel.”


Hasonlóak az elképzelései a köztéri művészetről Eran Shakine francia-magyar felmenőktől Izraelben született, jelenleg London, New York és Tel Aviv közt ingázó képzőművésznek, aki az Art Market izraeli fókuszú programjának egyik díszvendége. „A köztéri művészet minden város számára fontos, hiszen új térképet teremt: a turisták és a kultúra iránt érdeklődők körbejárhatják a helyszíneket, és másféle módon tapasztalhatják meg a művészetet. Sok fiatal nem szeret múzeumokba és galériákba járni, mert attól félnek, hogy nem értik meg a mondanivalót, de ha az utcán találkoznak a művészettel, szelfizhetnek vele, és megoszthatják a közösségi médiában, sokkal jobban kapcsolódhatnak hozzá – ez az ő terepük.”

20170919_cafe_sajtotajekoztato_eran_shakine_c_posztos_janos_cafe.jpg
A CAFe Budapest Fesztiválra Eran Shakine egy hat méter magas szoborral készül, amit a Széchenyi téren állítanak majd ki a fesztivál kezdetekor. A monumentális alkotás egy fiatal nőt ábrázol, aki a Lánchíd felé sétál, és Budára szeretne átjutni. A helyszín történelmi jelentőségű, de a lány a jövő felé igyekszik. A művész elmondása szerint ez a látvány összekapcsolódik az új generációval. „A jövő a fiataloké. Izgalmas időket élünk, minden változik, a művészetnek pedig lépést kell tartania ezzel a változással. A street art egyre gyakrabban kerül a múzeumokba, ezzel párhuzamosan a hagyományos művészetnek az utcákat is birtokba kell vennie.”


Szerző: Szakszon Réka
Fotó: Posztós János

A bejegyzés trackback címe:

https://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr4012880342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.