A zsidónegyed titkai

Tényleg a Dohány utcai zsinagóga a legnagyobb Európában? Mi köze Tony Curtisnek a magyarországi zsidósághoz? Hol terveztek megazsinagógát építeni Budapesten? A CAFe Budapest keretében szervezett városfelfedező sétán többek közt ezekre a kérdésekre kaphattunk választ, miközben végigjártuk a zsidónegyed legfontosabb helyszíneit.

Napsütéses őszi délután, találkozó az Örkény Színház előtt. „Megkérjük férfi vendégeinket, hogy hozzanak magukkal fejfedőt!” – útvonalunk mellett ez derül ki a séta rövid leírásából: előzetesként ennyi elég is lesz.

A Madách teret és környékét eddig kedvenc kávézóinkról, a szökőkútról és ideiglenes rendezvények helyszíneként ismertük. Cseh Viktor sétavezető már a túra elején új perspektívát tár elénk: „A Király utcától a Madách térig tartó szakaszon, a mostani Károly körútra néző oldalon egykor az Orczy-ház állt. Az épülettömb a tulajdonosról, báró Orczy Józsefről kapta a nevét: tőle bérelték a lakásokat az Óbudáról Pestre költöző zsidó kereskedők a XVIII. század második felétől. Az épületet 1936-ban bontották le, ezután épült helyére a mostani épületegyüttes.”

1_zsidonegyed_orczy-haz.jpg

A zsidónegyed kapujában állunk tehát, ahol – mint a séta bevezetőjéből kiderül – egy Andrássy úttal párhuzamos sugárút indult volna, keresztülszelve a klasszikus zsidónegyedet, de a város szövetét alaposan átszabó beruházás végül nem valósult meg.

Innen indulunk tovább a Károly körúton a zsidónegyed leglátványosabb, mindenki által ismert helyszínéhez, a Dohány utcai zsinagógához. A 3000 férőhelyes épületet Európa legnagyobb zsinagógájaként tartják számon, világviszonylatban New Yorkban és Jeruzsálemben található zsinagógák előzik meg a listán.

„A Dohány utcainál is nagyobb megazsinagógát terveztek építeni a Parlament közelében, mivel a Lipótvárosban a 19. század második felében egyre több zsidó vett lakást” – meséli a séta vezetője. „Végül azonban nem tudtak összegyűjteni annyi pénzt, ami a nagyszabású imahely felépítésére elegendő lett volna. A tervek alapján utólag úgy gondolják, nem is biztos, hogy a szerkezet képes lett volna megtartani a hatalmas kupolát.

2_zsidonegyed_lipotvarosi_zsinagoga.jpg

A rekordoknál maradva az egyik legdrágább zsinagógaként tartják számon a Dohány utcait: 1859-ben fejezték be az építését, de amikor a 19. század végén a Parlamentet átadták, a zsinagógát még kiegészítették arany díszítésekkel, hogy több arany legyen benne, mint az Országház épületében.

A Dohány utcai zsinagóga a magyar neológ zsidóság központja, a szerkezete mégis sok szempontból inkább egy keresztény templomra emlékeztet, a hagyományos női-férfi imatér szétválasztása sem teljesen megoldott, a belső részben pedig szószék és orgona is található. „Az orgonán szombatonként, sábeszkor egy nem zsidó hölgy játszik, aki bár nem vallásos, mégis jobban ismeri a liturgikus zenét, mint sokan a hívők közül” – meséli Cseh Viktor, sétavezető.

3_zsidonegyed_dohany_utcai_zsinagoga.jpg

A Wesselényi utcán besétálva jutunk el a kertben található szomorúfűzre emlékeztető holokauszt emlékműhöz, amelynek levelein a vészkorszak áldozatainak nevei találhatók. Az Emanuel-emlékfa a magyar zsidó származású hollywoodi színész, Tony Curtis alapította Emanuel-alapítvány adományából készülhetett el.

4_zsidonegyed_emanuel_fa.jpg

„A fa alatt a zsidó temetőkhöz hasonlóan köveket láthatunk” – mutat rá az emlékmű talpazataként szolgáló tömbre a sétavezető. „Ez a hagyomány egyrészt arra vezethető vissza, hogy a sivatagban eltemetett holttestek esetében kövekkel jelölték meg a sírok helyét, hogy később mások is megtalálhassák a temetkezési helyszínt. Másrészt a virágokkal szemben a kövek az örökkévalóságot jelképezik.”

Sétánk következő állomása a Rumbach utcai zsinagóga, ami éppen felújítás alatt áll: a tervek szerint az épületben kap majd helyet a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum. A zsinagóga belseje nyolcszögletű, keskeny tornyai minaretszerűek: a Kis zsinagóga így sétavezetőnk szerint akár egy mecsetre is emlékeztethet minket.

5_zsidonegyed_rumbach_utcai_zsinagoga.jpg

Cseh Viktor az építészeti és várostörténeti érdekességek mellett a neológ és ortodox zsidók közti különbségekről is mesél a túra során. „A Tóra szerint egy vallásos zsidó nem tehet meg több mint négy lépést kipa vagy egyéb fejfedő nélkül. A neológ zsidók egy része azonban csak a zsinagógába belépve teszi fel a kipát – őket hívják az angolszász országokban „pocket jew”-nak, mivel a zsebükbe tett kipán látszanak a hajtás nyomai.”

Közben megérkezünk a séta utolsó helyszínére, a Kazinczy utcai zsinagógába, ahova – miután a férfiak feltették magukkal hozott vagy a bejáratnál kapott kipájukat – be is léphetünk. A szecessziós stílusban épült ortodox nagyzsinagóga 1913-ban készült el. A padokban ülve nézhetünk körül az impozáns épületben, miközben a sétavezető segít nekünk elmerülni a részletekben.

6_zsidonegyed_kazinczy_utcai_zsinagoga1.jpg

„A középen található Tóra-olvasó emelvény (bima) oldalán magyaros tulipán- és rózsamotívumok találhatóak. Az emelvény négy sarkában lévő díszítések a II. világháborút követően eltűntek. Évtizedekkel később az Ecseri úti piacról telefonáltak a rabbinak, hogy nem hiányzik-e a bima egy része, aki visszavásárolta a megtalált kincseket” – osztja meg velünk Cseh Viktor.

„A különleges mintákat ábrázoló szellőzőrácsok nemcsak a levegő cseréjét biztosították” – mutat rá a túravezető. „A nyári melegben jégtömböket helyeztek el a szellőzőkben, amik hűtőberendezésként is működtek a zsinagógában.”

7_zsidonegyed_kazinczy_utcai_zsinagoga2.JPG

A hűtésre októberben már nincs szükség. Lassan közeleg a hidegebb idő, amikor a szomszédban lévő téli zsinagógába költöznek át a hívők, mivel a nagyzsinagóga nem fűthető. De előtte még a héten megtartják a Tóra örömünnepét: a Tóra zsinagógai felolvasása ezen a napon fejeződik be, és kezdődik újra.

Aki a múlt hétvégi sétákról lemaradt, még van esélye bepótolni! A CAFe Budapest keretében most hétvégén és jövő hétvégén is tartanak kulturális városnéző sétákat. A Városmajor zsidó szemmel séta során a XII. kerület egy központi, de zsidó kulturális szempontból kevéssé közismert része és annak története kerül bemutatásra október 15-én és 22-én. Most vasárnap a Terézváros zsidó emlékeit fedezhetik fel az érdeklődők az Oktogontól a Hősök teréig vezető sétán. További információk és jegyvásárlás itt.

Szerző: Szakszon Réka

A bejegyzés trackback címe:

https://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr312957303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.