A kapucsengőn túl: 5 + 1 lakásszínházi előadás, amit látnod kell

Ahány lakás, annyi különböző történet – amelyek azonban többnyire rejtve maradnak előttünk. A lakásszínház intim terében viszont kiváltságos megfigyelőként, testközelből lehetünk részesei az eseményeknek: együtt lélegzünk a színésszel, és szinte nincs olyan rezdülés, ami elkerülhetné a figyelmünket. A CAFe Budapest #kapucsengő sorozatában öt izgalmas lakásszínházi előadásnak ad otthont a Deák tér szomszédságában található KuglerArt Szalon. Hogy mikor nyomjuk meg a kapucsengőt, csak rajtunk múlik. Összegyűjtöttük, mikor mit rejt az ajtó.

191011_egnek_a_begoniak_sztarenki_dora_002_foto_horvath_daniel_800x.jpgFotó: Égnek a begóniák // Sztarenki Dóra © Horváth Dániel

A lakásszínház egészen más élmény – színésznek és nézőnek egyaránt. Szűkebb a tér, kevesebb az ember, bizonyos értelemben talán nagyobb is a tét, hiszen sokkal közelebbről látjuk, halljuk, érezzük egymást. Nincs hova elrejtőzni a végeláthatatlan széksorok vagy a takarás jótékony félhomályában. És éppen ettől jó. A CAFe Budapest idén hat olyan előadással is készül, amely lehetőséget teremt erre a végtelenül intim és izgalmas kapcsolódásra. Kőszegi Edit filmrendező 2007 óta működő KuglerArt Galériájának fő profilja egyébként a kortárs roma képzőművészet, így a díszlet is igazán különleges lesz a patinás belvárosi lakásban, ahol izgalmasabbnál izgalmasabb előadások közül válogathatunk.

Sokadik pillangó: női sorsok és a történetmesélés felelőssége

Október 4-én rögtön egy TÁP Színház-féle ínyenc csemegével találkozhatunk a KuglerArt Szalonban. A Szalay Álmos Sokadik pillangó című darabjának ötlete nyomán létrejött előadás a The Susan Smith Blackburn Prize kapcsán női drámaírókkal készült interjúkon alapszik. Női sorsok, társadalmi szerepek kerülnek fókuszba, miközben a felelősségvállalás és alkalmazkodás kérdését is sajátos szemszögből járják körül. „Zavarba ejtő időkben élünk. Egyre gyanúsabbak számomra azok az emberek, akik bizonyosak a dolgokat illetően. (…) Úgy érzem, egyetlen dolgot tehetek. Kérdéseket teszek fel. Mindig ugyanoda lyukadok ki: akarok írni egy kedves, jól nevelt darabot, aztán a végén véres lesz a szőnyeg” – idézik az alkotók Moira Buffinit, aki forgatókönyvíróként is rendkívül népszerű, ő jegyzi többek közt a 2011-es Jane Eyre-t és a Kurtizánok kora című történelmi sorozatot is. A rendezői székben is női alkotó ül: Bereczki Csilla, aki tavaly többek közt Az öldöklés istenét vitte színre az Átriumban Péterfy Bori, Hevér Gábor, Herczeg Adrienn és Szikszai Rémusz főszereplésével. A Sokadik pillangóban Andai Kati, Fátyol Kamilla, Háda Fruzsina és Keresztény Tamás segítségével merülhetünk el a történetmesélés legkülönbözőbb aspektusaiban.

Bolondok napja – Slam poetry és storytelling

Ha október 9-én nyomjuk meg azt a bizonyos kapucsengőt, már egy egészen más világba csöppenünk, ahol slam, költészet és stand-up comedy találkozik – a történetmesélés azonban itt is hasonlóan fontos szerepet kap. A Bolondok napja mesélői pedig nem mások, mint a két ismert slammer, Horváth „Színész Bob” Kristóf és Tunyogi Imre „Tunyi”, azaz a FO-CI slam poetry csapat tagjai, akik korábban országos bajnoki címet is szereztek. „Színész Bob”, azaz Horváth Kristóf önállóan is többször győzedelmeskedett az Országos Slam Poetry Bajnokságon, neve emellett sokaknak ismerős lehet a színházi világból is, hiszen 20 éves kora óta játszik színpadon, sokáig dolgozott a Bárkában és a Maladype Színházban. Tunyogi Imre szintén számtalan slamversenyen hallatta a hangját, ezúttal pedig különösen személyes vallomásának lehetünk tanúi. A slammer ugyanis féloldali bénulással, enyhe értelmi fogyatékkal született: 30 évig dolgozott önmagán, 30 évig figyelte a körülötte élőket, viselkedésüket, viszonyulásukat. Saját története tehát nemcsak róla szól, hanem rólunk is mesél. A különleges előadás arra is reflektál, hogy bizonyos csoportok nem mondhatták el a történeteiket – ezt mások tették meg helyettük. Kedvcsinálóként érdemes megnézni, hogy a páros hogyan vette le a lábáról a közönséget az országos slambajnokságon:

Égnek a begóniák – Csinszka testközelből

Október 11-én női energiákkal telik meg a szalon. „Játékaim összetörtem. Páncélom egy bohócsapka. Nő vagyok – nem író. Asszony. Értelmes és gyerektelen. (…) Magam gyereke maradtam. Kortalan, kicsit céltalan, felnevelhetetlen gyerek. Remélem, nem érem meg, hogy öregasszony legyek” – írta Boncza Berta, alias Csinszka, Ady Endre múzsája és felesége. A fiatal lány egy svájci lányintézetből írta leveleit a híres költőnek, versekkel bombázta, és maga sem hitt benne, hogy ilyen nagy sikere lesz a férfinál. Rendkívül sokoldalú volt: írt, rajzolt, fotózott, bár semmiben sem tudott igazán kiteljesedni – többek közt éppen híres-hírhedt költőzseni férje miatt. Az Égnek a begóniák című előadásban a dramaturg-rendező Tóth Réka Ágnes Csinszka leveleiből, naplóbejegyzéseiből és verseiből válogat, így sokkal behatóbban ismerhetjük meg személyiségét, amelynek a tankönyvek csak töredékét villantották fel. Csinszkát Sztarenki Dóra személyesíti meg, akivel számtalan színházi és filmes produkcióban találkozhattunk már: a táncművészként indult színésznőre a Terápia című sorozatban figyelhettünk fel, de a Rózsavölgyi Szalon és a Centrál Színház előadásaiban is találkozhatunk vele.

Gangszínház: Jancsó Sarolta Mándy-estje

Október 16-án egy varázslatos gangszínház részesei lehetünk Jancsó Sarolta színésznőnek és színháztörténésznek köszönhetően. A Mándy Iván írásaiból összeállított esten egy egykoron virágzó műfaj, a rádiójáték világa elevenedik meg, amelyben Mándy magával ragadó módon lubickolt. Hangok, zörejek, foszlányok, természeti és mechanikai effektek – a fantáziája nem ismert határokat, hiszen ezek révén újabb és újabb asszociációs terek nyíltak meg. A magának való, egyúttal végtelenül szerethető Mándy írásai sok más alkotót is megihlettek: gondoljunk csak Sándor Pál két emlékezetes filmjére, a Régi idők focijára és a Szabadíts meg a gonosztól című filmre! Egy biztos: ezen az estén igazi időutazásban lehet részünk, amit nem érdemes kihagyni.

191019_emigransok_mucsi_zoltan_c_mti_szigetvary_zsolt.jpg

Fotó: Mucsi Zoltán © MTI Fotó, Szigetváry Zsolt

Emigránsok – Folytatás Mrożek után szabadon

Újabb csengetés, újabb sztori: két mai emigráns tragikus múltjának és kilátástalan jelenének története. A helyszín egy sötét és üres nyugat-európai lakás, ahol egymásra utalva, a világtól elszigetelve tengetik napjaikat. De vajon száműzetésük oka mennyiben keresendő bennük, és mennyiben a külvilágban? Dettre Gábor író-rendező nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy a maga módján továbbgondolja Sławomir Mrożek híres darabját, az Emigránsokat. „Súlyos tény, hogy azóta végleg elveszítettük ártatlanságunkat, ha egyáltalán létezett valaha. Nekem úgy tűnik, hogy voltak korok, sőt, talán én magam is éltem egy olyanban, melyben – bár nyilván létezett – nem volt elfogadott a hazugság, a gyűlölet, a kegyetlenség és az önzés, és amelyben a tudás, az egyenesség és az önzetlenség legalábbis elvben pozitív értékeknek számítottak” – fogalmaz a rendező. Az előadást olyan zseniális színészek teszik még érdekesebbé, mint Csányi Dávid, Fátyol Kamilla, Kálid Artúr és Mucsi Zoltán, aki pár éve egyébként meg is rendezte az Emigránsokat.

+ 1: Csillagképek a Laborban

lovas_rozi_c_falus_kriszta.jpg

Fotó: Lovas Rozi © Falus Kriszta

Végül, de nem utolsósorban ide kívánkozik a Radnóti Színház október 20-i előadása is – amely ugyan nem a szó szoros értelmében vett lakásszínház, azonban hasonlóan különleges térben, a Radnóti Tesla Laborban készül elvarázsolni a közönséget. Az alig 35 éves, de már díjat díjra halmozó brit drámaíró, Nick Payne Csillagképek című, 2012-ben Londonban bemutatott darabját imádja a szakma és a közönség is. New Yorkban Jake Gyllenhaal például ezzel az előadással veszítette el „Broadway-szüzességét” Ruth Wilsonnal az oldalán. Itthon most láthatjuk először a darabot, a főszerepben Lovas Rozival és Brasch Bencével. „Az első találkozás nem sikerül túl jól, de szerencsére van egy második esély, aztán egy harmadik, egy negyedik…” – írja a szerző, mi pedig lenyűgözve figyeljük a lányt, aki fizikusként csillagokat, részecskéket analizál és a relativitáselméletet kutatja, illetve a méhész férfit, aki inkább csendesen és szerényen szeretné élni az életét. Az biztos, hogy kettejük története csupa nagy felismerést tartogat – nemcsak nekik, nekünk nézőknek is.

A bejegyzés trackback címe:

https://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr1415068872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.