Összetört szívből katedrális: 10 izgalmas tény az énekes-dalszerző William Fitzsimmonsról

Egyre zajosabb világunkban sokan csak úgy képesek hallatni a hangjukat, hogy teli torokból ordítanak. És vannak, akiknek az üzenete halkan, szinte suttogva is elér a fülünkig – és a lelkünkig. William Fitzsimmons az utóbbiak közé tartozik. Szerelmi bánat, válás, összeomlás és remény: összegyűjtöttük a legizgalmasabb történeteket az amerikai énekes-dalszerzőről, aki október 13-án az Akváriumban facsar egy nagyot a szívünkön.

cafe_budapest_191013_william_fitzsimmons_c_shervin_lainez.jpg

Fotó: William Fitzsimmons © Shervin Lainez

A Grace klinika nagyot dobott a népszerűségén

Egy zenész karrierjén nagyot tud lendíteni, ha dala bekerül egy filmbe vagy sorozatba. Így történt ez William Fitzsimmonsszal is: két talán legnépszerűbb dala a mai napig a Passion Play és a Please Don’t Go, amelyek az ABC nagy sikerű kórházsorozata, A Grace klinika (Grey’s Anatomy) egy-egy kulcsjelenetében hangzottak el.

Multiinstrumentalista különleges családi háttérrel

Az 1978-ban született zenész vak szülők gyermekeként nőtt fel Pittsburghben. A zene szeretetét tőlük örökölte, hiszen mindketten zenéltek, sőt, apja saját kezűleg készített otthon házi orgonát. A kis William zongorázni és trombitálni tanult, majd autodidakta módon sajátította el a gitározás alapjait, emellett bendzsón, melodikán, ukulelén és mandolinon is kiválóan játszik. Bevallása szerint bensőséges, intim zenei nyelvének kialakulásában nagyban közrejátszottak szülei: „A zenében nem létezett olyan, hogy fogyatékosság. Ez olyasmi volt, amin mindannyian osztozni tudtunk. (…) Nem tudom, hogy valaha is kézbe vettem-e volna a gitárt, ha nincsenek a szüleim.” Egy alkalommal elmondta: a tény, hogy a szülei nem láthatták az arcát, egyáltalán nem számított, amikor együtt énekeltek.

Cohen, Mitchell és Taylor nagy hatással volt rá

A zene segített neki kapcsolódni édesanyjához, illetve megtalálni a saját hangját: többek közt Leonard Cohen, Joni Mitchell és James Taylor volt mindkettejükre nagy hatással. „Az anyukámnak és nekem még mindig ugyanolyan a zenei ízlésünk” – mesélte. Különleges, folkos zenei világa miatt egyébként gyakran hasonlítják Iron & Wine-hoz, Sufjan Stevenshez és Elliott Smith-hez.

cafe_budapest_191013_wfitzsimmons_c_shervin_lainez.jpg

Fotó: William Fitzsimmons © Shervin Lainez

Korábban pszichoterapeutaként dolgozott

Fitzsimmons zenéje olyan, mint egy terápia: a saját lelke és érzései legmélyére nyúl le, ami a hallgatóra is elementáris erővel hat. Dalaiban gyakran személyes és családi problémákat feszeget, például szülei és saját válásáról is megrendítő és elgondolkodtató számai születtek. Őszinte, kendőzetlen, személyes és intimitást sugárzó zeneisége többek közt talán abból is fakad, hogy zenei karrierje beindulása előtt pszichoterapeutaként dolgozott. Öt évig foglalkozott kábítószer-fogyasztókkal, bipoláris zavarral és krónikus skizofréniával diagnosztizált betegekkel, közben azonban ő maga is depresszióval, szorongással és családi problémákkal küzdött. Többek közt emiatt is fordult a zene felé.

Egy szál gitárral alkot

Leginkább a szabadban szeret dalokat írni, egyedül a gitárjával. A bensőséges alkotás olyannyira a sajátja, hogy első két nagylemezét, a 2005-ös Until When We Are Ghostsot és a 2006-ban megjelent Goodnightot akkori pittsburghi otthonában rögzítette, és elsőként csak 2008-as harmadik albumával (The Sparrow And The Crow) vonult stúdióba. Legújabb albuma, a Mission Bell – amellyel október 13-án érkezik az Akvárium Klubba a CAFe Budapest keretében – első változatát eredetileg Fitzsimmons otthoni stúdiójában rögzítették 2017 nyarán, időközben azonban összeomlott a második házassága, a felvett anyag pedig a fiók mélyére került.

covers_deezer.jpg

Fitzsimmons néhány fontosabb albuma (Fotó: Deezer)

Kendőzetlenül őszinte – az életben és a zenéiben egyaránt

Az említett lemezanyagot Fitzsimmons nem véletlenül helyezte parkolópályára. A zenéjére is jellemző őszinteséggel mesélte el egy alkalommal, hogy a döntően a második feleségétől való válását feldolgozó, Mission Bell című lemezén közreműködő kollégájáról utólag kiderült: a lemezkészítés ideje alatt viszonya volt Fitzsimmons feleségével – többek közt ezért is döntött úgy, hogy elhalasztja az anyag kiadását. Koncertjein egyébként előszeretettel sztorizgat, és szarkasztikus humorával rendszeresen megnevetteti a közönséget.

mission_bell_cover.jpg

A Mission Bell című lemez borítója 

Újra nekifutott a lemeznek, és milyen jól tette

Szerencsére nem hagyta veszni az alapokat, és 2018-ban Nashville-be utazott, hogy Adam Landry producerrel és néhány zenész barátjával rekonstruálják az elveszett dalokat. A felvétel különlegessége, hogy minden úgy szólal meg, ahogy a stúdióban elhangzott – javítás, korrigálás, retusálás nélkül. Az Adam Landry producerrel való közös munkáról így mesélt: „Az a vicces az egészben, hogy sokkal többet beszélgettünk és sztoriztunk, mint amennyit zenéltünk. De azt hiszem, pont ezért lett ennyire kommunikatív és intim a lemez. Nem az volt a célunk, hogy valami tökéleteset csináljunk, hanem az, hogy olyasmit alkossunk, amit az emberek át tudnak érezni.”

„A fájdalom nem lesz könnyebb a korral”

A Paste magazin kritikusa így ír a Mission Bell című lemezről: „Az érzelmek dalba öntése gyakran vezet katarzishoz (…). Ami William Fitzsimmonst illeti, ez volt a módja – talán az egyetlen –, hogy megörökítse azt a szomorúságot és kétségbeesést, ami a második feleségétől való válását kísérte. Fitzsimmons szívszaggató új albuma, a Mission Bell az elvesztett szerelem és az egykor boldognak tűnő jövő meghiúsult ígéreteit kísérő megpróbáltatások kegyetlen testamentuma.” Bár egy interjúban arról beszélt, hogy „a fájdalom nem lesz könnyebb a korral, inkább nehezebb”, bevallása szerint a Mission Bellre már nem jellemző az a puritánság, ami a The Sparrow And The Crow-nál még jelen volt. „Kevésbé szól a megsemmisülésről, sokkal inkább a reményről” – fogalmazott.

A verziók mestere
Ahogy a legutóbbi lemez kalandos története is mutatja, az énekes nem riad vissza az újraírás feladatától. Olyannyira nem, hogy 2019 áprilisában In The Light: Mission Bell Alternate Versions címmel EP-n adta ki az album dalainak újragondolt változatát. „Úgy gondolom, minden történetnek két oldala van. Ez alól a Mission Bell története sem kivétel. Az alternatív verziók egészen más szemszögből láttatják két ember sztoriját, akik rájönnek, hogy az együtt töltött időnek vége” – olvasható az oldalán.

Mások dalait is zseniálisan dolgozza fel

Ha már a saját dalaiból is ilyen izgalmas alternatív verziókat készít, nem meglepő, hogy mások számaihoz is jó érzékkel nyúl. Többek közt Tom Petty Learning to Fly és Katy Perry I Kissed a Girl című dalával is csodákat művelt, az egyik közönségkedvenc pedig kétségtelenül Kanye West Heartlessének feldolgozása.

Szerző: Kelemen Éva

A bejegyzés trackback címe:

https://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr1215175792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.