4 program, ami a táncrajongóknak egyszerűen kötelező

Az improvizációs mozgásművészettől a legmenőbb hazai és külföldi táncosok aktuális produkcióiig: a CAFe Budapest előadásai a tánc nyelvén mesélnek túlélésről, kapcsolatokról, gyönyörről és bűnről, egyszóval az élet legfontosabb és éppen emiatt gyakran mindennapi kérdéseiről. Az ősz legpezsgőbb fesztiválján különböző stílusirányzatok képviselői váltják egymást a színpadon, ám egy dolog közös bennük: mindannyian valami különlegesen frisset és csak rájuk jellemzőt hoznak el a budapesti közönségnek.

Az áramló eklektika belga sztárja

19101819_nomad_eastman_filipvanroe_3_700.jpg

Fotó: Nomad © Filip Van Roe

Létezik egy koreográfus, aki nem elég, hogy a világ legnevesebb balettegyüttesei számára készít lélegzetelállító koreográfiákat, de hollywoodi kasszasikerekhez tervez mozgást és a popsztárok között is otthonosan mozog. Ő Sidi Larbi Cherkaoui, aki többek között Beyoncé és férje, Jay-Z Louvre-ban forgatott videoklipjének koreográfusa, de dolgozott már a Sigur Róssal, Woodkiddel, és az ő nevéhez fűződnek Benedict Cumberbatch Hamletjének mozdulatai is. Az elképesztően sokoldalú művész és társulata, az Eastman most Nomad című, sivatagi ihletésű művével érkezik a Trafó Kortárs Művészetek Házába. A darab – melynek zenéjén a Basement Jaxx zenésze dolgozott – a szürrealitás képeivel mutatja be egy távoli világ népének harcát a túlélésért. Megismerhetjük a Sidi Larbi Cherkaoui által teremtett, különleges „sivatagmozaikot” és lakóit, akik a legkilátástalanabb körülmények között is képesek a virágzásra, és a segítségükkel talán ráérezhetünk, hogy egy ilyen kegyetlen világban csakis az összetartás segíthet az életben maradásért folytatott küzdelemben.

Kísérletező kedv és spontaneitás

191008-09_willany_leo_web.jpg

Willany Leó

Grecsó Zoltán improvizációs táncszínháza több mint egy évtizede „nyitott meg”, és azóta a kezdeményezéshez csatlakozó művészekkel minden héten a zene, a tánc és a rögtönzés eszközeivel dolgozza fel a legkülönfélébb témákat. A közelmúltban Lábán Rudolf-különdíjjal ismerték el a projektet, ami nem csoda, hiszen felnövekvő generációk számára biztosította a lehetőséget a (szinte) színpadi tapasztalatszerzésre és művészi szabadságuk megélésére, miközben az évek során közösségkovácsoló ereje is megmutatkozott. Ez tényleg az a produkció, amelybe bárki bekapcsolódhat: a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál ideje alatt a táncosok Budapest különböző frekventált pontjain fognak felbukkanni, hogy egy pillanatra lelassítsák a nagyvárosi forgatagot, és játékos „leózásra” hívják az embereket. A jelszó most is, mint mindig: „Itt mindenki fellép, aki látszik a sötétben.” És a Kálvin, a Széll Kálmán vagy a Deák téren. Gyertek!

Antik drámák újratöltve
Vajon tisztára mosható-e a bűn, és az erőszakot erőszakkal semmissé lehet-e tenni? Ezek a kérdések foglalkoztatták Feledi János koreográfust, amikor Revenge (Élektra) című, vadonatúj előadására készült. A több ezer éves, Euripidész tragédiája és Richard Strauss operája nyomán megelevenedő történet színpadra állítását komoly kutatás előzte meg, témája pedig a bosszú és a háborgó lelkiismeret által szított őrület. Az esten látható lesz Feledi János Orfeusz című, szintén mitológiai témát újragondoló koreográfiája is, amelynek rockhoz hasonló, sodró energiákat megmozgató zenéjét Szentpáli Roland szerezte. (A produkció során hallható élő koncertfelvétel a 2018-as premieren készült a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában, Hollerung Gábor vezényletével.) Aki pedig attól tartana, hogy ezek a veretes klasszikusok majd nem kötik le eléggé, annak megnyugtatásképpen eláruljuk: a Feledi Project előadásában senki sem úgy jelenik meg, nem úgy érez és nem úgy viselkedik, ahogyan a mítosz korábbi feldolgozásaiból ismerjük.

 

Emberi emberkísérletek
Végy pár idegent, zárd őket egy térbe, és figyeld, hogyan reagálnak egymás rezdüléseire. Hogyan alakítanak ki kapcsolatot egymással, miként hatnak a többi jelenlévőre, és egyáltalán: mit csinálnak? A Közép-Európa Táncszínház új előadásai két, már nemzetközi sikereket is a magáénak tudó fiatal magyar táncművész-koreográfus egy-egy művén keresztül keresik a választ a fenti kérdésekre. A Ketten című koreográfiát jegyző Mészáros Máté a Szegedi Kortárs Balett után egy ideig külföldön próbált szerencsét, és olyan korszakos alkotókkal működött együtt, mint Ohad Naharin, Sharon Eyal, Myriam Naisy vagy Wim Vandekeybus. Hat évig volt az Ultima Vez társulat tagja, koreográfusként és oktatóként Európában és a tengerentúlon is dolgozott. A Sinni című, másik alkotás koreográfusa, Juhász Péter dolgozott a legendás Les Ballets C de la B-ben – ahol Sidi Larbi Cherkaoui is –, a Charleroi Danses-szal, Eléonore Valère-Lachkyval, napjainkban pedig Emanuel Gat társulatát erősíti. Noha a két előadás nem előzménye és nem folytatása a másiknak, mégis felfedezhető közöttük a kapcsolat, hiszen több lényegi kérdésben is érzékenyen rezonálnak egymásra.

cafe_budapest_191019_ket_c_eder_vera.jpg

Fotó: Ketten © Éder Vera

A bejegyzés trackback címe:

https://cafebudapestfest.blog.hu/api/trackback/id/tr6815209706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.